4+1 csodálatos hely, melyről nem gondolnád, hogy Magyarországon található

A Sárospatak közelében, a Megyer-hegyen fekvő Tengerszem hivatalosan is Magyarország legszebb természeti csodája.

A Megyer-hegyi Tengerszem egy felhagyott malomkőbánya gyomrában a csapadékvíz felgyülemlésével kialakult tó és a bányászat során keletkezett sziklafalak együttese. A malomkőbánya nagy jelentőségű bányatörténeti és földtani emlék, a bányászat befejezése után kialakult botanikai és zoológiai érdekesség.

Az idelátogatók a Tengerszem bányaudvarára érve csodálhatják meg Zemplén csodáját. A bányaudvar a hegy gyomrában, 15-20 méterrel a víztükör felett helyezkedik el, ahol a malomkőbányászat során az előkészítő és megmunkáló tevékenység zajlott.

Amit ma a bányaudvarra érkezve látunk, az emberi tevékenység következménye. Körülbelül 600 évvel ezelőtt a Megyer-hegy teljese ... Bővebben »

A Hamuházi-séd forrásai által táplált, mesterséges gáttal elzárt völgyben található a tó, amely hivatalos nevét a közelben lévő Hubertlakról kapta, népies elnevezését pedig a hasonlatosság miatt az erdélyi Gyilkos-tóról. Az 1980-as évek közepe felé kialakított tavacska eredetileg vaditatónak készült. Csillogó víztükrét meg-megszakítják a tóból kiálló elárasztott fák csonkjai

A hely csendjével és varázsával méltán adózik a több, mint ezer éve a vadászok védőszentjeként tisztelt Szent Hubertus emléke előtt. Az addig kicsapongó életet élő hercegi sarj nagypénteken, egy vadászat alkalmával fénylő keresztet pillantott meg egy gyönyörű szarvas agancsai között. E jel hatására megtért, előbb remete, majd pap, végül pedig püspök lett, akit már a X. században a vadászok védőszentjévé választo ... Bővebben »

Egyedülálló geológiai képződmény figyelhető meg Kazár közelében: a riolittufa földfelszíni megjelenése.

Európában ezen kívül csak Törökországban, Kappadókiában tartanak számon hasonlót és a világon is alig több mint hat helyen. A riolittufa egy hektárnyi területen látható, felszíne növényzet nélküli, mélyen barázdált. A miocén vulkánosság során, feltehetően mintegy 20 millió évvel ezelőtt, a Mátra vulkáni kitöréseinek nyomán keletkezett. A fehér, könnyen málló talajfelszínt a víz eróziós munkája formálta, benne bonyolultan ágazó árkokat szabdalt, közöttük kúpokat, gerinceket hagyva.

Elkészült az ide vezető útvonal, és táblák igazítják útba, információs térképek tájékoztatják az érdeklődőket.

Megközelítése:
A két út közül az egyik Kazár falu keleti részéből indul, a főútról ... Bővebben »

Rudabánya legújabb nevezetessége a volt külszíni vasércbánya utolsó munkahelyén keletkezett bányató. Eleinte egy nagyobb és egy kisebb állóvíz jött létre, majd a vízszint emelkedésével a két tó egyesült, és elérte mai kiterjedését.

Hossza: kb. 300 m
Átlagos szélessége: kb. 80 m
Legnagyobb mélysége: közel 60 m, ezzel hazánk jelenlegi legmélyebb állóvize!

A külszíni bányaművelés után visszamaradt meredek sziklafalak és omlások határolják, melyeket fokozatosan elborított a növényzet. Főként akác- , nyár-, nyír- és fenyőfák, valamint különféle cserjék tudtak megkapaszkodni a sovány talajon, de ahol vastagabb a földréteg, tölgyesek is kialakultak.
A kékeszöld víztükör a szürke, barna, sárga és vörös sziklákkal és a zöld növényzettel festői képet mutat. Nem véletlen, hogy ... Bővebben »

Pazar kilátás egy bazaltvulkánról, séta az egykori kráterben, Dunántúli Kőtár

A Káli-medence kapujának őre a Zánka és Monoszló között 337 méterre magasodó Hegyestű. A Balaton felől szabályos kúp alakot mutató hegy északi felét az egykori kőbánya lefejtette, a visszamaradt, közel 50 m magas bányafal azonban felfedi számunkra a kb. 8 millió évvel ezelőtt működött bazalt vulkán belsejét. A vulkán kráterében megdermedt láva a kihűlés folytán sokszögletű, függőleges oszlopokra vált el. A látvány hazánkban egyedülálló, de európai viszonylatban is ritkaságszámba megy.

A Hegyestű bazaltkúpjának tetejéről csodálatos tájképen figyelhetjük meg a Balaton-felvidék jellegzetes tájrészleteit, a természet és ember együttélésének tipikus képét. Panoráma térkép segítségével azonosíthatjuk a Káli-me ... Bővebben »