Népszerű téli kirándulóhelyek országszerte

Magyarország legvadregényesebb sziklavárát a Tarna mentén, a Vár-hegy tetején lelhetjük meg, amelyet nemcsak a sziklatömb tetejére építettek, hanem belsejébe is. A riolittufából álló hegy gyomrába hatalmas járatokat, lépcsőket és termeket is vájtak, melyek várják a kalandok iránt érdeklődő látogatókat.

A vár végső állapotában két részből állt. Az öregebb belsővár egészen a hegy tetején magasodott, szabálytalan alaprajzzal, belsőtoronnyal. Köré épült a három ó-olasz bástyával erősített alsóvár. A vár különlegessége a fejlett, sziklákba vájt járatrendszer. Az erődítmény legősibb része a felsővárban található lakótorony, erre épült a kisebb, vékonyabb falakkal rendelkező öregtorony, mely az őrség lakhelyéül szolgált. Ezt vették körül falakkal és tornyokkal, valamint a belülről gazdasági ... Bővebben »

A Bajóti Öregkő a Gerecse egyik legszebb, sasbércként kiemelkedő, sziklás hegyoldala, melynek keleti oldalában nyílik hazánk egyik leglátványosabb barlangszája, a Jankovich-barlang. Létrejöttét a mélyből felfelé áramló karsztvizeknek köszönheti, melyek felboltozódó üregeket oldottak a felső triász vastagpados dachsteini mészkőben. Oldalfalain ma is jól megfigyelhetjük ezeket a gömbüstnek, gömbfülkének nevezett hévizes oldásformákat.

Nagyon látványos, hatalmas kupolacsarnokkal rendelkező felszakadt barlang. Igazi ősemberbarlang, a Dunántúl egyik legjelentősebb régészeti lelőhelye.

Régészeti jelentőségét jól mutatja, hogy az itt talált leletanyagról egy különálló őskőkori kultúra, – a Jankovichien – kapta a nevét. A barlang elnevezése pedig Hillebrand Jenőtől, az ásatásokat vezető rég ... Bővebben »

A Hamuházi-séd forrásai által táplált, mesterséges gáttal elzárt völgyben található a tó, amely hivatalos nevét a közelben lévő Hubertlakról kapta, népies elnevezését pedig a hasonlatosság miatt az erdélyi Gyilkos-tóról. Az 1980-as évek közepe felé kialakított tavacska eredetileg vaditatónak készült. Csillogó víztükrét meg-megszakítják a tóból kiálló elárasztott fák csonkjai

A hely csendjével és varázsával méltán adózik a több, mint ezer éve a vadászok védőszentjeként tisztelt Szent Hubertus emléke előtt. Az addig kicsapongó életet élő hercegi sarj nagypénteken, egy vadászat alkalmával fénylő keresztet pillantott meg egy gyönyörű szarvas agancsai között. E jel hatására megtért, előbb remete, majd pap, végül pedig püspök lett, akit már a X. században a vadászok védőszentjévé választo ... Bővebben »

A Pilis-tető meredeken leszakadó keleti oldalának közepe táján, mintegy 250 méterre a völgytalp felett, egy rétegborda oldalában két egymás felett emelkedő, messzire ellátszó, diadalívszerű sziklakapu, a Vaskapu látható.

A legnagyobb nyílású sziklakapu szélessége 15 m, magassága 8 m. Aljában kis oldalüreg található. A két sziklakapu egy lepusztult, talán hévizes eredetű barlang maradványa lehet.

„E hatalmas (hirtelen meredek) sziklafal, mely éles gerincben végződik, a Pilis oldalán már Pilisszentkeresztről látszik (648 m). Roppant érdekes! Egy nagyobb és egy kisebb kapuja van. Csodálatos, hogy míg a felső része megmaradt, közepe teljesen kimállott, s hozzá elég szabályosan. A nagyobbik kapu ívezetén áttekintve gyönyörűen láthatjuk az égboltozatot. Tövében befelé szélesedő üreg van, ... Bővebben »

A múlt század elején átadott Zsófia-kilátó korhű mása várja a turistákat a Hámori-tó felett emelkedő Dolka-hegy déli oldalában. A kilátó a nevét a Borsodi Bükk Egylet alapítója, báró Vay Béla Borsod vármegyei főispán felesége, gróf Teleki Zsófia tiszteletére és emlékére kapta.

Már a kilátóhoz eljutni is egy élmény: a felső-hámori templomtól indul a több mint 1 km-es tanösvény, ahol hangulatos tereplépcsők és egy kis híd teszi kalandossá az utat. A "kilátók királynője" 390 méteres tengerszint feletti magasságból nyújt egyedülálló panorámát a patinás Palotaszállóra, a Hámori-tóra és a völgykarokra.

A földszint kőburkolattal ellátott vasbetont kapott, felső szintjeit pedig vörösfenyőből építették újjá, ügyelve arra, hogy csak a mai kornak megfelelő változtatásokat hajtsák végre r ... Bővebben »

A Gyadai tanösvény a Naszály északi lábánál, a Lósi-patak mentén fekvő erdők és rétek természeti és kultúrtörténeti értékeit és érdekességeit mutatja be.

Az 5 km hosszú körtúraként végigjárható tanösvény bejárása nyugodt, kényelmes tempóban 2,5-3 órát vesz igénybe, így a környék természeti és kulturális nevezetességeinek bejárása során érdemes beilleszteni napnyitó vagy épp napzáró programként is a Gyadai tanösvény meglátogatását.

Természetesen, végig természetbúvárkodva az útvonal megszámlálhatatlan makro és mikro szépségeit-értékeit, egész napos program lehetőségként is kitölti a kikapcsolódásra, élményszerzésre, pihenésre szánt időtartamot.

A télen-nyáron, minden évszakban bejárható tanösvénynek külön-külön névre hallgató (csertől a faszénig) 13 állomása van, ahol megisme ... Bővebben »

A Strázsa-hegyi-barlang fokozottan védett barlang, a Nagy-Strázsa-hegy délnyugati részén, a Duna–Ipoly Nemzeti Park területén, Esztergom szomszédságában található. A Sátorkőpusztai-barlangtól körülbelül 40 méterre fekvő, 285 m tengerszint feletti magasságban nyíló barlang bejáratát Tündérkapunak és Angyalszájnak is hívják. Régészeti és őslénytani leletek kerültek elő belőle.

Hévizes eredetű barlangoknál ritka, hogy természetes módon tárul fel a bejáratuk. A nagy bejárat kb. 7–9 m magas és 7 m széles, természetes jellegű, háromszög alakú, vízszintes tengelyirányú. A bejárati terem igen nagy, körülbelül 200 négyzetméter az alapterülete. Nagy nyílásokkal nyílik a felszínre. A csarnok teteje három részen és oldala is megnyílt.

Egy része szabadon látogatható és ennek a résznek a bej ... Bővebben »

A várat Bory Jenő (1879-1959) szobrászművész és építészmérnök, a Képzőművészeti Főiskola szobrász és a Műszaki Egyetem építész tanára építette, saját tervei és fantáziája alapján 40 nyáron keresztül, emléket emelve a hitvesi szeretetnek és művészi álmainak.

A vár telkét, amelyen szőlő és gyümölcsfák között eredetileg csak egy borospince állt a hozzá tartozó présházzal, még 1912-ben vásárolta meg Bory Jenő. A présházat ekkor bővítette lakássá s készített fölötte egy műtermet is. A vár építésébe csak az első világháború után kezdett, amikor sokasodó szobrászi megrendeléseinek honoráriumából erre is tudott költeni.

Az építést, a részletek állandó cizellálását, s a második világháború után a helyreállítási munkákat egészen haláláig folytatta. Többnyire egyedül, a két kezére hagyatkozva ... Bővebben »

Dunántúl és Burgenland legmagasabb pontja és kilátópontja. A közelében található valamikori határkőről, azaz „írott kő”-ről kapta a csúcs a nevét.

Az Írottkő vagy régi nevén Szálkő a Kőszegi-hegység, valamint a Dunántúl és Burgenland legmagasabb pontja (884 m). A hegytetőn 1913-ban épült kilátó egyszerre két ország területén fekszik. Tiszta időben ellátni a Balatonig, a Budai hegyekig, vagy az ausztriai Schneeberg és Rax hegyekig, továbbá az egykori Vasfüggöny nyomvonala is jól látható.

A kilátótól mintegy 40 méterre, osztrák területen található a csúcsnak is nevet adó sziklaalakzat, amelyen ma is kivehetők a bevésett C B E betűk, amelyek talán Batthyány és az Esterházy birtokok határvonalát jelölhették. A 14. században Fenyőhegyként említik, amely a környék jellemző jegenyefen ... Bővebben »

Az ország egyik legszebb hegyi látványossága.

Jelzés: fehér négyzetben átlós kék sáv
Kiinduló pont: ciszterci apátság épülete
Állomások száma: 7

A Bükk „köveinek” hajdan volt legimpozánsabb tagja ma már az évszázados kőbányászat sebeit viseli, de így is nagyon változatos és egyben látványos sziklavilágot találunk rajta. Ehhez hasonlóképpen értékes élővilág társul, amelyet a hét kilométeres, Bélapátfalva határában induló tanösvényen megismerhetünk. Az 500 méteres szintkülönbség legyőzése során 800 méteres magasságba kapaszkodunk fel, ahol a kilátás minden erőfeszítést feledtet. A tanösvény a Bél-kő környékének kultúrtörténetét, a hegy földtani felépítését, növénytársulásait és a sziklagyepek növény- és állatvilágát bemutató komplex-típusú tanösvény. A Bükk-fennsíkból félsziget ... Bővebben »

Hossz: 6.5 km
Időigény: 2.5 - 3 óra
Jelzés: fehér négyzetben ferde kék sáv vagy zöld tanösvény jelzés

Az Ilona-patak mentén kialakított tanösvény a Keleti-Mátra földtani értékeit és a hajdani ércbányászat emlékeit mutatja be egy 6,5 km hosszú túraútvonalra felfűzve. Az Ilona-völgy határvonal az eocén és a miocén vulkáni képződmények, valamint az oligocén tengeri üledékes kőzetek között. Állomások jelzik az Orczy báró által 1780-ban nyittatott Etelka-tárót, a Timsós-fejtést, a Szent István csevicekutat, az Ördöggátakat (a miocén korban szárazföldi homokkő és riolittufa közé benyomult andezittelért) és a 8-10 méter magas piroxén-andezitből álló sziklafalon lezuhogó Ilona-völgyi vízesést.

A tanösvény Parádfürdő keleti végénél, a Károlyi kastély (Rákóczi-fa) mellől indul és ... Bővebben »