E heti blogunkban összegyűjtöttünk néhány várromot, melyek ideális őszi kirándulási lehetőséget kínálnak a természet és a várak szerelmeseinek. Legyen szó akár híres turisztikai desztinációról vagy akár egy eldugott várromról, ezeknek az építményeknek a hangulata sokakat ámulatba ejt.
Első állomásunk, az
Essegvár romjai Bánd község határában, a Séd patak mentén találhatóak. A várrom népszerű kirándulóhely a turisták körében, hiszen egy kellemes sétával, egy pici völgyön át vezető úton érhető el. Misztikuma, hogy pusztulásának körülményei ismeretlenek, csupán feltételezni lehet, hogy 1552-ben Veszprém ostroma során pusztította el egy lovascsapat .
Várpalotától kb. 5 km-re eltávolodva jutunk el a Fajdas-hegységbe. Itt találhatjuk ugyanis
Bátorkő várának romjait. Az impozáns látványt izgalmas kirándulás előzi meg, hiszem a várrom megközelítésére túraösvények segítségével van lehetőség. Nehezíti a helyzetet, hogy a turistajelzések nem egyértelműek, így ezt az úticélt a kalandvágyóbb olvasóknak javasoljuk.
A folytatásban Nagyvázsonyba megyünk, a
Kinizsi Várba. Ez a középkori építmény egy gyönyörű környezetben helyezkedik el. Különösképp javasoljuk a történelem kedvelőinek, hiszem a vár rendkívül izgalmas múlttal rendelkezik. Számos érdekesség várja a helyszínre látogatókat. Többek között kiállítások, középkori börtön és történelmi relikviák is megtalálhatóak itt.
Ismerd meg Szondi legendáját a Drégelypalánk külterületén álló
Drégely várában! A vár a nemzeti örökség része! Nem véletlenül, hiszen Szondi és várvédői hősiesen álltak helyt, a több mint 10.000 török támadóval szemben. Mára a vár sajnos romos állapotban található, hiszen a többszörös túlerővel szemben a hős várvédők elestek, a törökök a várat pedig megsemmisítették.
Végül Salgótarjánba vesszük az irányt. A
Salgó vára egy ámulatba ejtő úticél mindazoknak, akik nem riadnak vissza akkor sem, ha nem a vár kapujában van a parkoló. A 625 m magasságban található várrom ugyanis csak egy darabig közelíthető meg autóval. Viszont a látvány amit ez az épület nyújt mindenképp megér egy kis túrát, hiszen a kilátás és a hely hangulata egy páratlan élményt nyújt az ide látogatóknak.
Essegvár
A község határában, a Séd patak mellett emelkedő mészkőszirt nyugati végén találjuk a vár romjait.
A szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos, mintegy 60x70 m nagyságú vár első körfalai, a várudvart övező, a védőfalhoz támaszkodó fából készült lakó- és egyéb épületek a XIII. században épülhettek, melyeket feltehetően a XIV. században építettek át kőépületekre, mindenek előtt az északi oldalon állt kápolnát. A XV. században készültek el a fal elé ugró külső tornyok, egy-egy nagyobb épület, a keleti, valamint a nyugati falnál a lakóépületek és más helyiségek. Lehetséges, hogy ekkor épült meg a lovagterem is. A vár udvarának északi részén állt a ma már alig felismerhető kút vagy ciszterna.
Az állandóan pusztuló várból csak a keleti oldalon egy négyszögletes torony, a hozzá délről és kele ...
Bővebben »
Bátorkő vára
Várpalotától északra mintegy 5 km-re, a Fajdas-hegység egyik völgyében meredek és szűk területű sziklacsúcson találjuk Bátorkő vagy mai nevén Pusztapalota várának romjait.
Meredek, szűkös sziklacsúcson rejtőző kicsiny fellegvár egykor négy, egymástól jól elkülöníthető épületrészből állt, azonban ma már csak romjait találjuk, ám a látvány így is lenyűgöző.
A vár a 13. század végén vagy a 14. század elején keletkezhetett, amikor a hatalmas Konth család birtoka volt. 1271-ből származik két oklevél is, amelyben a Szalók nemzetség birtokmegosztásával foglalkozva szerepel a "Tikolföld a Várad erdővel" megjelölés. Ez arra utal, hogy valószínűleg ekkor már állt a vár.
Bátorkő a török hódoltság idején pusztult el, és csak ezután kapta a Pusztapalota nevet. Azt, hogy Bátorkő vára mikor p ...
Bővebben »
Kinizsi Vár
A Balaton-felvidék kisebb-nagyobb lankái között található Nagyvázsony községe, melynek egyik domboldalában tör az égbolt felé a középkori vár. A magyarországi várépítészet történetének viszonylag késői alkotása.
Építtetője a Szolnok megyében jelentős birtokokkal bíró Vezsenyi család. Vezsenyi László, Mária királynő asztalnokmestere szerez várépítési engedélyt 1384-ben, a barnagi birtokán felépítendő várra (melyet ma Zádor vár néven ismerünk). Különböző birtokviták miatt a Zádor vár építésének felhagyására kényszerül, és ekkor, az 1400-as évek elején kezdődik az építkezés a mai helyén. Miután 1472-ben férfiágon kihalt a család, Hunyadi Mátyás király a hadjárataiban tanúsított vitézségéért Kinizsi Pálnak adományozta.
Kinizsi jelentős építkezésekbe kezd, részben megerősíti, részben ...
Bővebben »
Drégely vára
A Börzsöny északi részén 444 méter magas sziklacsúcson emelkedik Drégely vára.
Ali budai pasa 1552. július 6-án több mint 10 000 főnyi seregével kezdi meg a vár ostromát. Szondi és 146 főből álló serege a nagyerejű rohamnak megpróbált ellenállni, de rövid, öldöklő harc után a vár végül elesik.
Drégelyvár a nemzeti örökség része, TÖRTÉNELMI EMLÉKHELY.
A Drégelyvár Alapítvány 1990-ben vállalta fel a rom állagmegóvó helyreállítását. Változó intenzitással folyik a vár régészeti feltárása, részbeni rekonstrukciója és állagvédelme.
A vár hősi helytállásról és hazaszeretetről üzen a mának, az idelátogató turistáknak, a kései unokáknak. Jelentős idegenforgalmi, turisztikai vonzerő, évente több tízezren látogatják meg.
A törökök pusztítása következtében rommá lett Drégely várát a ...
Bővebben »
Salgó vára
Salgótarjántól északkeletre, egy 625 m magas vulkáni kúpon találjuk Salgó várát. A név jelentése fénylő, ragyogó. A későromán világi építészet egyik legszebb példája
A salgói várat valamikor a 13. század végén, vagy a 14. század elején építették.
A vár alapját egy 625 m magas sziklacsúcs adja, melyet zsákként egymáshoz préselődő bazaltoszlopok alkotnak. A keskeny sziklagerinc legmagasabb pontján épült a 7,5x9,5 m-es külső méretű, de közel 2 m-es falvastagságú, téglalap alaprajzú torony. Ehhez kapcsolódott kezdetektől fogva a keskeny, közel 30 m hosszú, íves alaprajzú, a sziklagerinc mentén körülfalazott várudvar.
Salgó azon ritka erősségek sorát bővíti, ahol feltételezhetően sosem állt egymagában a torony, a várudvarral mindig is szerves egységet alkotott. Ezt nem csupán keleti sa ...
Bővebben »
Kövess bennünket