A hazai kilátók különböző magasságokban és különféle formában épültek meg, azonban egy közös pontjuk mindenképpen van: egytől-egyig Magyarország csodás tájait mutatják be!
A Visegrádi hegység csúcsán helyezkedik el a
Prédikálószéki-kilátó, amelyből bámulatos kilátás nyílik a Dunakanyarra. A kilátó azonban ennél jóval többet nyújt az ide látogatóknak, ugyanis az egyes szintjein kézzel festett, a térség történetében szerepet játszó Magyar Királyokat bemutató táblákról tudhatunk meg sok érdekességet.
Bujákon található a Cserhát legszebb kilátója, a
Sasbérci kilátó. Ez a különleges kilátó olyan látványt nyújt, mintha egy régi kis vadászkunyhó elevenedne meg előttünk. Nem is tévedünk nagyot, hiszen a kilátóban az 1950-es évekig egy erdész család lakott, az emelet szobáit vadászatok során használták.
A Mátrában járva az egyik legszebb panorámát nyújtja a
Sástói kilátó, amelynek különlegessége, hogy egy fúrótoronyból alakították át és kedvező időjárási viszonyok mellett, akár a Tiszáig is ellátni!
Balatonbogláron járva kihagyhatatlan látványosság a
Gömbkilátó, amelynek különlegessége magában a formájában rejlik. Az országban egyedülálló módon nem a tradicionális hosszúkás alakot követi, hanem egy gömb alakját formázza. Extra tipp: A díszkivilágításnak hála megéri este sötétedés után is meglátogatni!
A kőszegi
Írottkő kilátó különlegessége, hogy az Osztrák-Magyar országhatár kettészeli, így a kilátón járva egyszerre lehetünk Magyarországon és Ausztriában is. Burgenland pazar erdős látképe pedig már csak ráadás.
Az utolsó kilátó, a balatongyöröki
Szépkilátó egy kicsit kilóg a sorból. A terület ténylegesen kilátó épülettel nem rendelkezik, azonban a páratlan balatoni panoráma, ami elénk tárul kárpótol minket ennek hiányában.
Prédikálószéki-kilátó
A Pilisi Parkerdő Zrt. a Visegrádi-hegység 639 méter magas csúcsán, a Prédikálószéken adta át és nyitotta meg kilátóját a természetjáró társadalom előtt 2016 őszén. A beton alapon álló, 12 méter magas, 70 m2 bruttó alapterületű fa építmény három, felfelé haladva egyre szélesedő teraszáról fokozatosan nyílik meg az egész Dunakanyar panorámája. Az egyes szinteken a térségben jelentős szerepet játszó magyar királyok emlékét elevenítik fel a kézzel festett, egyedi tájékoztató táblák. Az új kilátó a kor követelményeinek megfelelő szolgáltatásokat is nyújt a látogatóknak: tetején két webkamerát helyeztek el, és környékén ingyenes Wi-Fi kapcsolat is elérhető. A kilátó mellett tűzrakóhely, valamint padok és asztalok is várják az ide látogatókat.
A természetjárók körében nemcsak a fantasztiku ...
Bővebben »Sasbérci kilátó
A környék egyik legszebb kilátópontja, a Sasbérci Kilátó.
1920 körül építette gróf Poppenheim Szigfrid erdőtulajdonos feleségének, gróf Károlyi Erzsébetnek, Franz Zell müncheni építész tervei alapján. Szűk két évtizedig használták az emeleti részt vadászatok alkalmával. Az alsó szinten egészen az 1950-es évekig erdész család lakott, az emelet szobáit vadászatok során használták, vadász pihenőként. 1930-ban megszűnt vadászati funkciója, és az új tulajdonos, nem törődött a toronnyal.
A lakatlan torony állapota lassan, de biztosan romlott, majd az Erdőgazdaság 2002-ben pályázatok révén támogatásokhoz jutott a FAO- tól.
Azóta az újraépíttető erdőgazdaság kilátóként üzemelteti a helyet hétvégenként,a távolabbi tervek között szálláshely s erdei iskola is szerepel hasznosításra.
A ...
Bővebben »Sástói Kilátó
A sástói kilátó 53 méter magas, Romániában gyártották és eredetileg a Szeged melletti Algyőre olajfúró toronynak szánták, de ilyen célra nem használták, mert nem felelt meg a magyarországi szabványoknak. Sástóra kis átalakítás után, 1973-ban került. A korábbi 1961-ben épült 10 m magas fakilátó helyére állították fel.
Ne sajnáljuk a fáradságot a feljutáshoz, mert teraszairól gyönyörű kilátás tárul elénk. Tiszta időben még a Tiszáig és a Budai hegyekig is ellátni.
Az első emeleti teraszon a madárfelismerést segítő rajzok és megtapintható faragott madarak, a harmadik emeleti teraszon a látnivalók beazonosítását megkönnyítendő feliratos tájképek és távcső találhatók.
Bővebben »Gömbkilátó (Xantus János kilátó)
A vulkanikus eredetű Várdomb csúcsán, 165 méteres magasságban áll Balatonboglár város talán legismertebb jelképe, látványossága a Gömbkilátó. Eredetileg a magyar alumíniumipar jelképeként mutatták be a Budapesti Nemzetközi Vásáron a belföldi idegenforgalom pavilonját, a „Magyar Atomium’’-ot, amely az 1958-as brüsszeli világkiállítás híres jelképének ihletésében épült Kádár István mérnök tervei alapján.
A gömb alakú, 15 méter átmérőjű szerkezetét 240 háromszöglemez alkotta. A hetvenes évek végén a borítástól megfosztva, Szabó Kálmán tanácselnöknek köszönhetően Balatonboglárra került, és a Xantus János Gömbkilátó nevet kapta.
Eredetileg belső üvegburkolattal tervezték fölállítani, amelyben egy presszót kívántak elhelyezni; de a természeti erők ezt nem engedték. A gömböt Zics László ...
Bővebben »Írottkő kilátó
Dunántúl és Burgenland legmagasabb pontja és kilátópontja. A közelében található valamikori határkőről, azaz „írott kő”-ről kapta a csúcs a nevét.
Az Írottkő vagy régi nevén Szálkő a Kőszegi-hegység, valamint a Dunántúl és Burgenland legmagasabb pontja (884 m). A hegytetőn 1913-ban épült kilátó egyszerre két ország területén fekszik. Tiszta időben ellátni a Balatonig, a Budai hegyekig, vagy az ausztriai Schneeberg és Rax hegyekig, továbbá az egykori Vasfüggöny nyomvonala is jól látható.
A kilátótól mintegy 40 méterre, osztrák területen található a csúcsnak is nevet adó sziklaalakzat, amelyen ma is kivehetők a bevésett C B E betűk, amelyek talán Batthyány és az Esterházy birtokok határvonalát jelölhették. A 14. században Fenyőhegyként említik, amely a környék jellemző jegenyefen ...
Bővebben »Szépkilátó
A Szépkilátó Balatongyörök és a Balaton legszebb, legcsodálatosabb panorámáját nyújtja. Az épített kilátókkal ellentétben meg sem kell másznunk ahhoz, hogy a Balaton, a Tapolcai medence tanúhegyeinek és a Szigligeti öbölnek a festői szépségében gyönyörködhessünk.
A Szépkilátó a nevét Eötvös Károly írótól kapta 1855-ben, akit annyira megihletett a dombról elé táruló szép kilátás, hogy az Utazás a Balaton körül című művében is megemlíti a balatongyöröki táj szépségét.
A kilátás valóban lenyűgöző: balra a Tapolcai medence tanúhegyei: a Badacsony, a Szent György-hegy, a Csobánc, a Gulács, a Tóti-hegy, a Haláp, a Somló-hegy, a Kis-Somló és a Ság-hegy. Az egykori vulkanikus tevékenység nyomait őrző hegyek körülölelik az öböl keleti részét. Ezt a látványt már csak a Szigligeti vár kép ...
Bővebben »