Magyarország rejtett szépségei - épített csodák

A királyi palota épületei
A palota előzménye Károly Róbert városi háza volt. Komoly palotává csak I. Lajos fejlesztette uralkodása első felében. A romjaiban ma is álló épületeket még szintén I. Lajos kezdte meg építeni élete végén de már csak utódai: Mária és Zsigmond fejezték be a XIV. század végén. A XV. század első évtizedéig, míg Zsigmond az udvarát Budára nem költöztette, a visegrádi királyi palota maradt a magyar uralkodók hivatalos székhelye. A XV. században háttérbe szorult palotát csak Mátyás állítatta helyre a XV. század végén. Ettől kezdve, az 1544-es török hódításig a magyar királyok vidéki rezidenciája volt. A török időkben rommá vált épületet a XVIII. század közepén lebontották. 1934 óta folyó feltárása és helyreállítása során maradványait múzeummá alakították.

Pa ... Bővebben »

A jáki templom hazánk egyik legszebb román és koragót stílusú műemléke, ami jelenleg is plébániatemplomként várja a híveket és a látogatókat. A jelenlegi Magyarország területén nincs még egy ilyen épségben megmaradt, ilyen díszes, román kori, három hajós katedrális – a tatárok, a törökök és az országot sújtó háborúk dúlásának eredményeként.

Építészeti megoldásai, faragványai, freskói méltó emléket állítanak a 12. század világának és művészetének. Mondhatni, hogy a 13. századi vallásos emberek világképének állít emléket és mutat térképet az épület és faragványai. A templom falai emberöltőkön keresztül fogadták be az itt élők imáját, ezért hatalmas szakrális energiák hordozója az épület.

A jáki templom alapítója a Ják nemzetségből származó Jáki Nagy Márton nemes, a környék gazdag földb ... Bővebben »

Válon található az ukrán Alexander Milov monumentális alkotása, amit a 2015-ös amerikai Burning Man Fesztiválon mutatott be és azóta igazi világhírnévnek örvend. 2017-ben pedig kalandos úton került Magyarországra, a birtokunkra.

A Szerelem-szobor nem csak a külalakja miatt igazán különleges, hanem attól is, hogy váli ültetvényeink kellős közepén kapott helyet. Az elénk táruló látvány tényleg monumentális, hiszen a szobor nagyjából 10 méter magas és 16 méter széles.

A LOVE-szobor két, egymásnak háttal ülő, magába forduló, drótokból megformázott nőt és férfit, s a bennük „élő” két egymás felé forduló, kezüket a másik irányába nyújtó gyermeket ábrázol.

A szobor a férfi és a nő közötti konfliktust, és a bennünk rejlő gyermek, szerelem iránti vágyódását ábrázolja, a drótok ezt jele ... Bővebben »

Veszprém egyik híres jelképe, a Fejes-völgy felett átívelő Viadukt, a kanyargó Séd-patak fölött 50 méteres magasságban emelt Szent István Völgyhíd. Ezen híd Magyarország egyik legnagyobb és legszebb völgyhídja. Tervezője Folly Róbert volt.

A híd két forgalmi sávos, háromnyílásos felsőpályás vasbeton ívhíd. A hídról – és közbenső pihenőteraszáról – szép panorámaképek tárulnak fel a Várnegyedről és nyugati irányban a Séd-völgyről, s a távoli Bakony hegyvonulatáról. Bővebben »

A túristvándi vízimalom a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Túristvándiban található, a Túr egyik ágán (Öreg-Túr). A műemlék, még működőképes vízimalom ma múzeumként funkcionál és egész évben látogatható. Európában egyetlen ilyen méretű és típusú szerkezet (3 alulcsapós vízikerékkel rendelkezik). A kerekek átmérője, a lapátokkal együtt, egyenként 6 méter 20 centiméter.

A malom népies stílusban épült kétszintes épület 11 ablakkal, három erkéllyel, nyugati oldala a partoldalba van építve, többi része cölöpökön. Déli, folyó felőli oldalán kapott helyet a három alulcsapós vízkerék. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb korabeli vízimalommal ellentétben itt a víz nem felül folyik a lapátokra, hanem a folyó sodrása alulról hajtja meg a kerekeket.

A malom szerkezete ma is alkalmas őrlésre. Az épül ... Bővebben »

A várat Bory Jenő (1879-1959) szobrászművész és építészmérnök, a Képzőművészeti Főiskola szobrász és a Műszaki Egyetem építész tanára építette, saját tervei és fantáziája alapján 40 nyáron keresztül, emléket emelve a hitvesi szeretetnek és művészi álmainak.

A vár telkét, amelyen szőlő és gyümölcsfák között eredetileg csak egy borospince állt a hozzá tartozó présházzal, még 1912-ben vásárolta meg Bory Jenő. A présházat ekkor bővítette lakássá s készített fölötte egy műtermet is. A vár építésébe csak az első világháború után kezdett, amikor sokasodó szobrászi megrendeléseinek honoráriumából erre is tudott költeni.

Az építést, a részletek állandó cizellálását, s a második világháború után a helyreállítási munkákat egészen haláláig folytatta. Többnyire egyedül, a két kezére hagyatkozva ... Bővebben »

A Tisza Lajos körút egyik meghatározó épülete, Szeged legnagyobb méretű szecessziós stílusú, védett műemléke. 1912-13 között épült, Raichl Jenő Ferenc tervei alapján. Névadója az építtető, Gróf Árpád Márton városi főügyész volt.

A három utca által határolt, háromszögletű telken magasba emelkedő, feltűnő tömegű épületet emeltek. Felületformálása igen változatos, oromfalak, erkélyek, beugrók tagolják. Különleges az emeleteket átfogó sarokerkélyek kialakítása. Homlokzatán a keleties hangulatot hordozó kék, sárga és aranyszínű díszítések mellett számos helyen találhatóak a magyar népművészetből átemelt motívumok, kerámiából készült fali díszek. A kovácsoltvas, a szecesszió másik kedvelt díszítő anyaga, ablakvédő rácsokban, virágtartókban, lépcsőkorlátokban jelenik meg a díszes palotán. ... Bővebben »

A bogácsi pincesorok évszázadosak, ennek köszönhető a különleges hangulat – az, hogy sétálni is érdemes a borházak között. Az utóbbi évek fejlesztései pedig azt biztosítják, hogy akár csak egy pohár bor, akár egy baráti beszélgetés, akár az esti szórakozás kedvéért érdemes legyen ide betérni.

Riolittufába vájt, kiváló mikroklímájú pincékben születnek itt a bogácsi szőlőhegy terméséből a tüzes borok, ezeket akár egy pincében, akár pincéről pincére járva is végigkóstolhatják a vendégek.

A Cserépi úti pincesor a vidék egyik legjobb szórakozóhelyévé vált, ahol nappal minőségi borokat lehet kóstolni és vásárolni, este pedig – akkor is, ha éppen nincs itt rendezvény, például szüreti mulatság, summás ételek bemutatója, vagy éppen Márton-napi vigasság – a társaságok akár élőzene kíséretével ... Bővebben »

"A kőbe foglalt hit, történelem és harmónia"

A Bükk hegységhez tartozó, a „homlokát ráncoló” Bélkő hegy lábánál, lélegzetelállítóan szép természeti környezetben áll az 1232-ben alapított Bélapátfalvai Ciszterci Apátság, amely Magyarország egyetlen épségben megmaradt középkori ciszterci apátsági temploma.
Az itt fakadó Háromkút forrásról elnevezett és a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt apátságot 1232. május 16-án a Bél nemzetségből származó II. Kilit egri püspök alapította.

A falak között, ahol mintha megállt volna az idő: az ajtón belépve a külvilág zajai, gondjai elcsitulnak, csak a mély csend, a béke, a határtalan nyugalom érzése marad. A boltívek, az oszlopfők, a padsorok rendje harmóniát és rendezettséget sugall, a hatalmas, lenyűgöző terek méltósággal hirdetik a hit, a ... Bővebben »

Az edelényi kastély hazánk egyik legjelentősebb, 300 éves barokk épületegyüttese, unikalitása az a szemet gyönyörködtető rokokó falképsorozat, mely Közép-Európában egyedülálló módon maradt meg.

Az edelényi birtokon Jean-François L’Huillier 1716-ban kezdte el a kastély építtetését. Egy ekkora vállalkozást csak jól szervezett logisztikai háttérrel lehetett lebonyolítani. Az állványokhoz, a tetőszerkezethez és a nyílászárókhoz szükséges fát zömmel 20–40 kilométeres távolságból szállították a helyszínre, más építőanyagokat azonban nem kellett ekkora távolságról beszerezni. A helyi kőbányákból hozták a követ, amit nagyrészt a falazatba és az alapokhoz használtak fel. A habarcskészítéshez és a téglaégetéshez szükséges mész és homok is helyben, illetve a közvetlenül Edelény mellett fekvő Sz ... Bővebben »

A Kő-hegyen, Tatabánya fölé magasodva, (tengerszinthez viszonyítva kb. 300 méter magasan) áll az emlékmű a 907-es bánhidai csata emlékére.

A madár kiterjesztett szárnyainak fesztávolsága majdnem 15 méter, karmaiban az Árpád-kard 14 méter hosszú. Ezzel Európa egyik legnagyobb, madarat ábrázoló ércszobra. Fején stilizált, aranyozott, magyar koronát visel. A szobrot Donáth Gyula tervezte. Bővebben »

A Révfülöpre látogató vendégek maguk is megtapasztalhatják a lenyűgöző panorámát a Fülöp-hegyi Kilátóból, amely 2001-ben Pelényi Gyula tervei alapján, a magyar államalapítás ezeréves évfordulójának emlékére épült.

A 22 méter magas építmény formáját, szerkezetét és anyagát tekintve talán a Balaton egyik legizgalmasabb kilátója.

"A révfülöpi Fülöp-hegyről nyílik a világ egyik legszebb tája. Vannak magasabb hegyek, nagyobb vizek, de ahol a vulkáni kúpok csodás sokasága találkozik a széles víztükörrel, ilyen legfeljebb a Brazil partoknál, Rio de Janeiro partjainál van." Bővebben »