Magyarország rejtett természeti kincsei

A Strázsa-hegyi-barlang fokozottan védett barlang, a Nagy-Strázsa-hegy délnyugati részén, a Duna–Ipoly Nemzeti Park területén, Esztergom szomszédságában található. A Sátorkőpusztai-barlangtól körülbelül 40 méterre fekvő, 285 m tengerszint feletti magasságban nyíló barlang bejáratát Tündérkapunak és Angyalszájnak is hívják. Régészeti és őslénytani leletek kerültek elő belőle.

Hévizes eredetű barlangoknál ritka, hogy természetes módon tárul fel a bejáratuk. A nagy bejárat kb. 7–9 m magas és 7 m széles, természetes jellegű, háromszög alakú, vízszintes tengelyirányú. A bejárati terem igen nagy, körülbelül 200 négyzetméter az alapterülete. Nagy nyílásokkal nyílik a felszínre. A csarnok teteje három részen és oldala is megnyílt.

Egy része szabadon látogatható és ennek a résznek a bej ... Bővebben »

A gánti bauxitbánya a kinyert mennyiséget tekintve egykor Európa legnagyobb bauxitkitermelése volt. Ma pedig egy páratlan bemutatót végigjárva sétálgathatunk a marsbéli, vörös dombokon.

Felhagyott kb. 127.500 m2 területű bányagödör, a hajdani bauxitbányászat egyik emléke, mely ma Bauxitföldtani Parkként üzemel. A bányafal kb. 28 m magas, az alapkőzet (dolomit) színárnyalatai a különböző ásványok miatt a sárgástól egészen a lilás-pirosig terjednek. A mélyedésekben pionír növényzet nő.

Az itt kialakított, 3,5 km-es tanösvényen 13 állomás van, 1-1,5 óra alatt végigjárható. Az ismertető táblák segítségével betekintést nyerhetünk a környék földtörténeti múltjába, megtudhatjuk, hogyan jött létre a gánti bauxittelep, milyen ásványok találhatók a telepen.

CSALÁDI KVÍZJÁTÉK:
A tanösv ... Bővebben »

Somoskő település közvetlenül a szlovák-magyar határnál fekszik. A bazaltorgona már szlovák területen található.

Somoskő a legismertebb bazaltfeltárás Bükkrét és Somoskőújfalu között. A jelenlegi ismeretek szerint vulkáni neck, amely a lávával kitöltött maar típusú kráterben lávaárba ment át.

A kb. 160 m átmérőjű neck formája aszimmetrikus volt, mivel a nyugati oldal csaknem függőleges, amit a vár alatt, a határ közelében lévő oszlopok vízszintes, vagy 20° dőlésű fekvése bizonyít. Ezzel ellentétben az ismert „bazaltorgona“ (Klinda 1976) oszlopai a várhegy keleti lejtőjén 60-80° dőlésűek, ami tükrözi a kráter belső falának enyhe dőlését.

A várhegy északkeleti lejtőjén a felvezető tanösvény tufát és kürtőbreccsát is feltár, amelyek a kürtő eredeti kitöltésére utalnak. A bazalt c ... Bővebben »

A kvarcitsziklák Pázmánd egyik jelentős természeti örökségének számítanak.

A község déli bejáratánál a műúttól mintegy 100 méterre különleges szikla alakzatok láthatók az út bal oldalán. A változatos sziklaképződmények a korai földtörténetet idéző különlegességek. A gránitban lezajlott utóvulkáni hidrotermális tevékenység hatására alakultak ki ezek az igen kemény, egyedi hidrokvarcit formák, melyek a Velencei-tó környékének különleges értékét képezik. A Velencei-tó kedvelt kirándulóhely, az idelátogatók számára különleges élményt jelenthet a kvarcitsziklák megtekintése. Bővebben »

Noszvajon megmaradtak az ősi, hagyományos földalatti építészet formái, a dombházak, barlanglakások. Az elmúlt évszázadok folyamán az itt élő emberek a helyi tufakövek könnyebb faraghatóságát használva alakították ki hagyományos lakótereiket a felszínen hullámzó kőzetekben.
Akkoriban egyre több nincstelen család költözött ki a barlangokba.

1862-ben például 64 család, míg 1930-ban is még 70 család lakott a barlangokban életvitelszerűen. A házak belseje úgy nézett ki, mint egy klasszikus parasztház, meszelt falu berendezett szobák, az udvaron állattartásra alkalmas ólak voltak kialakítva. Az itt élő családok önellátók voltak.

A Farkaskő Noszvaji Barlang Művésztelep Egyesület 1997-ben a földalatti ’építészet’ emlékezetének megőrzésére a táj új életre keltését és egy alkotóműhely l ... Bővebben »