Mesés várromok Nyugat-Magyarországon

A Rezi vár története
Távol a névadó községtől, Rezi település határában, erdőkkel övezve, a Szántói-medence déli peremén a 418 méter magas Meleghegy előreugró, meredek lejtőkkel körülvett dolomit szirtfokán terül el a Rezi vár.
A történeti adatok alapján a vár építésének időpontját meglehetősen tág időhatárok között lehet keresni. Valószínűsíthető, hogy 1292-1307 között a falut birtokló Pécz nembeli Apor és Lukács lehettek a vár építtetői. Mivel Apor utódok nélkül halt meg, a birtok visszaszállt a királyra. A falu királyi birtoklásáról 1333-ból van adat. Ugyanezen évben említik először a várat Uzsa falu határjárása kapcsán, ahol szó van a Rezi vár földjéről („…castri Rezi…”)
A 14. század közepe után a vár királyi adományként a Lackfi család kezére került. Nagy Lajos király halálát ... Bővebben »

Döbrönte a Bakony nyugati oldalának völgyében található kis település. Nevezetessége a falu fölé magasodó domboldal tetején álló középkori várának maradványai, melynek nagy részét még a föld mélye rejti. Szarvaskő vára látható kőfalait a XXI. század elején restaurálták.

A mai Döbrönte és felette magasodó sziklaszirt az Árpád-korban a Csák nemzetség ősi birtokaként, az ugodi vár uradalmához tartozott. A birtokot előbb Tördemici Fehér Pál, majd 1330-ban a Szalók nembeli Himfyek szerezték meg.

A vár első épületeit Himfy Benedek építtette 1367-1374 között. A vár legkorábbi említése “Zarwaskw castrum”, azaz Szarvaskő Vára alakban maradt fenn, a Himfyek címerállatából, a szarvasból eredeztethetően. A Nagy Lajos király oldalán nagy ívű politikai és katonai karriert befutó Himfy Benedek ... Bővebben »

A Balaton-felvidék kisebb-nagyobb lankái között található Nagyvázsony községe, melynek egyik domboldalában tör az égbolt felé a középkori vár. A magyarországi várépítészet történetének viszonylag késői alkotása.

Építtetője a Szolnok megyében jelentős birtokokkal bíró Vezsenyi család. Vezsenyi László, Mária királynő asztalnokmestere szerez várépítési engedélyt 1384-ben, a barnagi birtokán felépítendő várra (melyet ma Zádor vár néven ismerünk). Különböző birtokviták miatt a Zádor vár építésének felhagyására kényszerül, és ekkor, az 1400-as évek elején kezdődik az építkezés a mai helyén. Miután 1472-ben férfiágon kihalt a család, Hunyadi Mátyás király a hadjárataiban tanúsított vitézségéért Kinizsi Pálnak adományozta.

Kinizsi jelentős építkezésekbe kezd, részben megerősíti, részben ... Bővebben »

A cseszneki vár rövid története

Csesznek vára a 82-es Győr-Veszprém főút mellett egy hatalmas mészkőszirten található. Az erődítmény pontos építési dátumát nem ismerjük, vélhetően a tatárjárás utáni nagy várépítési korszak egyik új erőssége lehetett.
A vár első írásos említése XIII. századból való. A források szerint építtetője és első tulajdonosa Cseszneki Jakab volt. Később – Károly Róbert idején – Csesznek királyi várrá vált, amelyet aztán Zsigmond királyunk a Garai családnak adományozott.
A Garaiak a várat gótikus stílusban átépítették és ekkor Csesznek tekintélyes lovagvárrá vált. Az idő előre haladtán az erődítmény többször is gazdát cserélt. Birtokolta Szapolyai János, Török Bálint és Bakics Pál is.
A török hódoltság időszakában, Veszprém eleste után Csesznek is végvárra vál ... Bővebben »

A Tátika-vár Zalaszántó közelében, a Keszthelyi-fennsík egyik bazaltcsúcsán található középkori várrom. Feltehetően Magyarország egyik legkorábban épült magánvára. 1997 óta része a Balaton-felvidéki Nemzeti Parknak.

A Balatont körülvevő dombok és hegyek ősidők óta természetes védelmet nyújtottak az itt élőknek. Ennek bizonyítékaival találkozhatunk, amennyiben a környék hegyein járunk. Több hegytetőn találkozhatunk a védelmet szolgáló építményekkel. Ilyen a Keszthelyi-hegység északi peremén található Tátika vára is.

Nevét - források szerint - Tádenka, vagy Tadeuka nevű birtokosáról kaphatta, aki a Kaplony nembeli Jánostól vette meg Szántó falu birtokát, és már a tatárjárás ideje előtt megépíttette várát, mely azonban nem azonos a ma ismert rommal. Minden bizonnyal ez volt az eg ... Bővebben »

A Bakony hegységének északi körzetében magányosan tör az égbolt felé egy hatalmas hegy, a Somló (a Balatontól legmesszebb lévő tanúhegy), melynek erdővel benőtt szakadékos peremén emelkedik a középkori várrom.

A XIII. századi, szabálytalan alaprajzú, tornyokkal és udvarokkal ellátott belső vár jelentős része még ma is látható.

A várat a Kitaibel Pál tanösvényen haladva érhetjük el, ahol még nyolc állomással találkozhatunk, s tudhatunk meg fontos információkat. Az ösvény könnyen megközelíthető a 8-as számú útról leágazó, a Somlóvásárhely és a Somló közötti bekötőútról, a Margit-kápolnától indulva.

A várat feltehetően a tatárjárás után építették, de először egy 1352-ben keltezett oklevélben szerepel „castrum Somlo” néven, amikor Nagy Lajos király Chenik fia Jánostól elvette és He ... Bővebben »

A Tapolcai-medence keleti oldalán Gyulakeszi községtől keletre emelkedik a vulkáni eredetű Csobánc. A hegy tetejét a XIII. században épült Csobánc vára koronázza. Csúcsairól pedig pompás kilátás nyílik a Tapolcai-medencére és a Balatonra.

A csobánci vár története:
A vár építését feltehetően az 1250-es években kezdték el, de az 1270-es években már, mint elkészült várról tesz említést egy korabeli oklevél. Építtetői a diszeli nemesek voltak, azonban az 1300-as években már a dél-itáliai eredetű Rátót nembeli Gyulaffy-család tulajdona, egészen a 17. század második feléig. Első név szerint ismert ura Rátót nembeli Gyulafi Demeter, első várnagya pedig Csaba mester.

A hadas idők első szele 1490-ben érte a várat, mikor Mátyás király halálát követően Habsburg Miksa csapatai élén bet ... Bővebben »

Kereki község délnyugati végénél a Levelesi erdő északi, meredek oldalából kiugró 283 m magas, löszös, agyagos dombfokán kis vár romjait találjuk. A nép Kupavárnak vagy katonavárnak nevezi, a szakirodalom Fejérkő néven ismeri.

Somogyban, Koppány egykori szállásbirtokán minden várat Kupavárnak nevez a nép.
A Katonavár elnevezés újabb keletű, amely az 1784. évi katonai térképen (Aufgenommen im Jahr 784 Fändrich Nigel von Wencel von Colloredo) jelenik meg „Katona Vár” formájában.

A friss vakolat fehér színe a vár névadója.
Somogyban nincs terméskő, érthető így téglából épült a vár is, csak párkányaihoz, nyílásszerkezeteihez és egyes falrészek alapozásához használtak követ. Kővel alapozott az újonnan feltárt kaputorony is. Szürkés- sárgás, porhanyós „pannon” homokkövet használtak erre ... Bővebben »

Várpalotától északra mintegy 5 km-re, a Fajdas-hegység egyik völgyében meredek és szűk területű sziklacsúcson találjuk Bátorkő vagy mai nevén Pusztapalota várának romjait.

Meredek, szűkös sziklacsúcson rejtőző kicsiny fellegvár egykor négy, egymástól jól elkülöníthető épületrészből állt, azonban ma már csak romjait találjuk, ám a látvány így is lenyűgöző.

A vár a 13. század végén vagy a 14. század elején keletkezhetett, amikor a hatalmas Konth család birtoka volt. 1271-ből származik két oklevél is, amelyben a Szalók nemzetség birtokmegosztásával foglalkozva szerepel a "Tikolföld a Várad erdővel" megjelölés. Ez arra utal, hogy valószínűleg ekkor már állt a vár.

Bátorkő a török hódoltság idején pusztult el, és csak ezután kapta a Pusztapalota nevet. Azt, hogy Bátorkő vára mikor p ... Bővebben »

A község határában, a Séd patak mellett emelkedő mészkőszirt nyugati végén találjuk a vár romjait.

A szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos, mintegy 60x70 m nagyságú vár első körfalai, a várudvart övező, a védőfalhoz támaszkodó fából készült lakó- és egyéb épületek a XIII. században épülhettek, melyeket feltehetően a XIV. században építettek át kőépületekre, mindenek előtt az északi oldalon állt kápolnát. A XV. században készültek el a fal elé ugró külső tornyok, egy-egy nagyobb épület, a keleti, valamint a nyugati falnál a lakóépületek és más helyiségek. Lehetséges, hogy ekkor épült meg a lovagterem is. A vár udvarának északi részén állt a ma már alig felismerhető kút vagy ciszterna.

Az állandóan pusztuló várból csak a keleti oldalon egy négyszögletes torony, a hozzá délről és kele ... Bővebben »