Népszerű látnivalók a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban és környékén

A séta során bejárjuk a Budai Vár alatt húzódó, több mint 3 kilométer hosszú barlangrendszer látogatók elől eddig elzárt részeit. A föld alatti termek és folyosók hosszú során keresztül fény derül rá, hogy az évszázadok során miként alakultak át a természetes eredetű barlangüregek labirintus szerű pincékké, és hogyan hasznosították őket a legkülönfélébb módon a borospincétől a börtönön át az óvóhelyig. Ennek köszönhetően mára a Budai Vár-barlang Magyarország talán egyik legrendhagyóbb barlangjává vált, melynek mostani arca az ember és természet közös munkájának hosszú évszázadok alatt kialakult eredményét mutatja.

A túráról:
- zárt, sötét térben, de állandó, kiépített megvilágítás mellett
- hőmérséklet állandó, kb. 12 °C, magas pártartalommal - ennek megfelelő öltözet
- könnyű ... Bővebben »

Az Alcsúti Arborétum Magyarország legeredetibb angolparkja, 1820-as telepítése József nádor nevéhez fűződik. Ő volt az ország nádora, az első Habsburg, aki Magyarországon letelepedve birtokot szerzett, az ő leszármazottjait nevezzük a Habsburgok magyar ágának.

A kastély parkja ma több mint 40 hektáros, növényritkaságok egész sorát rejtő arborétumnak ad helyet, s a természet után vágyakozóknak nyújt kellemes kikapcsolódást. A főherceg kastélyának tájkertje ritka növényekben gazdagsága miatt az elsők közé tartozott az egész birodalomban.

A 300 növényfajt meghonosító József nádor pompás klasszicista kastélyára ma már csak a timpanonos főhomlokzata emlékeztet. A kastély Pollach Mihály tervei alapján épült, Magyarország egyik legnagyobb klasszicista kastélya volt, az angolparkot schönbru ... Bővebben »

A Holdvilág-árok szurdokvölgyének varázsa megkapó szépségű, de nagyobb esőzések után célszerű felkészülni a megáradt patak okozta nehézségekre, ilyenkor néhol még a turistaúton is bokáig lehet gázolni a vízben! Hidakon, falépcsőkön kanyarog az út, követve, avagy keresztezve a patak útvonalát mintegy 2 km hosszan.

Félúton járva a kiépített Domini-forrás vize nyújthat felüdülést. A szurdok végén található a Remete-barlang. A barlang fölött csapadékosabb időjárás esetén csodálatos, majdnem 10 méteres magasságból alázúduló vízesés látványában gyönyörködhetünk. A vízesés mellett létra található, ami a piros kereszt, majd a piros négyzet jelzéseken haladva a Lajos-forráshoz vezet.

Fontos tudni, hogy a jelzett turistaút a vaslétra elkerülésével, kiépített lépcsősorokon jut fel az árok ... Bővebben »

Az egyik legismertebb hazai barlangunk. Hatalmas méretű szájának látképe szorosan összekapcsolódott a Tatabánya fölé magasodó Turul szobor látványával.

A Szelim-barlang a Tatabánya feletti Kő-hegyen, 289 méter tengerszint feletti magasságban található. Jelentős régészeti lelőhely, amelyhez számos monda fűződik.

A turistaúton érkezve először a barlang lefelé tátongó, mennyezeti felszakadásai előtt megyünk el. A továbbvezető turistaút lépcsői a barlang észak felé néző, kicsi, keskeny bejáratához vezetnek, ahol az alig ajtónyi méretű bejáraton bebújva a gigantikus méretű a belső csarnokba érünk. Az egyetlen teremből álló, 45 méter hosszú és 18 méter magas csarnok két hatalmas kerek nyílással szakad a felszínre. E mellett a padlószinten is nyílik még három különálló bejárata, ahonnan ... Bővebben »

A Csóványos a Börzsöny legmagasabb hegycsúcsa 938 méteres magasságával, Pest és Nógrád megye határán fekszik. A Csóványos a Magas-Börzsöny része. Földtörténetileg egy 18-19 millió évvel ezelőtt keletkezett ősvulkán alkotja, a legaktívabb időszakában keletkezett. Amikor újra felélénkült a vulkáni tevékenység, a Csóványos és közvetlen környezete kiemelkedett, míg a medencék lesüllyedtek. Ezek a mozgások hozták létre az Oltár-patak-völgy fölötti erdőkben kiemelkedő sziklaalakzatokat.

Az Ipoly Erdő Zrt. sokak álmait valóra váltva, 2014-ben turisztikai beruházást valósított meg, biztonságos és kulturált kirándulóhellyé téve a Csóványost. A geodéziai mérőtorony kilátóvá történő átalakításával lehetővé vált a csodálatos körpanoráma megtekintése. A kilátó az Országos Kéktúra nyomvonalán fe ... Bővebben »

A Szent István-templom szentélye pontosan kelet felé néz, azaz az épület jól keletelt, falai barnásvörös trachit kőből faragott kváderekből készültek, s eredetileg is vakolatlanok voltak.

Hajója belső hossza kb. 7,5 méter, szélessége 4,25 m, legnagyobb kelet-nyugati hossza pedig 3,1 méter körüli. A szentély hossztengelyében, a keleti oldalon egy gazdagon profilált, félköríves tölcsérablak található, a keret alján bordás, félgömbös díszítéssel.

Az oltártér déli oldalán egy kisebb méretű félköríves tölcsérablak látható. A szentély főpárkánya ívsoros; az íveket alul vízszintes vonalak kötik össze, és a 19 ívmezőben 18 faragott, szakállas férfifej van.

A második és a harmadik emelet mind a négy oldalán 1,5 méter magas, 1 méter széles, félkörös ikerablak helyezkedik el. A nyolc ik ... Bővebben »

A Királyréti Erdei Vasút Királyrét állomása mellett, a perontól Kismaros felé kb. 100 métert sétálva érhető el a Királyréti Hajtánypálya, ahol az emberi erővel (lábbal, pedálok segítéségével) meghajtható, sínen közlekedő járművekkel lehet megtenni az utat.

A Hajtánypálya 2007-ben kezdte meg működését. A különálló pálya hossza közel 750 méter hosszú amit 4-5 perc alatt körbe lehet tekerni a négyszemélyes sínbiciklik segítségével. A hajtányok összesen négy személyesek, amiből kettő a hajtóké és kettő az utasoké. Bővebben »

A Börzsöny északi részén 444 méter magas sziklacsúcson emelkedik Drégely vára.

Ali budai pasa 1552. július 6-án több mint 10 000 főnyi seregével kezdi meg a vár ostromát. Szondi és 146 főből álló serege a nagyerejű rohamnak megpróbált ellenállni, de rövid, öldöklő harc után a vár végül elesik.

Drégelyvár a nemzeti örökség része, TÖRTÉNELMI EMLÉKHELY.
A Drégelyvár Alapítvány 1990-ben vállalta fel a rom állagmegóvó helyreállítását. Változó intenzitással folyik a vár régészeti feltárása, részbeni rekonstrukciója és állagvédelme.

A vár hősi helytállásról és hazaszeretetről üzen a mának, az idelátogató turistáknak, a kései unokáknak. Jelentős idegenforgalmi, turisztikai vonzerő, évente több tízezren látogatják meg.

A törökök pusztítása következtében rommá lett Drégely várát a ... Bővebben »

1999.03.20-án a Kincsem Lovaspark területén került átadásra a Kincsem – múzeum, amely a Tápiószentmártonban született csodakanca, Kincsem tiszteletére állít emléket. A gyűjtemény teljes egészében magánerőből készült el, és látható a mai formájában a lovaspark tulajdonosának, Kocsi János Úrnak a jóvoltából. Terveink szerint szeretnénk a múzeumot tovább bővíteni, hiszen a magyarság múltja olyan sokrétű és színes, hogy joggal lehetünk, sőt kell rá büszkének lennünk.

Közvetlenül a múzeum bejáratánál egy bronzból készült Kincsem szobrot tekinthet meg a látogató.

A múzeum 4 fő részre van bontva:
- Az 1. teremben láthatnak egy fegyvertörténeti kiállítást, valamint szobrokat, régészeti leleteket. Itt tekinthetik meg a Tápiószentmárton területén talált Szkíta aranyszarvast! Középen megteki ... Bővebben »

Tanösvény hossza: 4,1 km
Tanösvény jelzése: zöld színű kislevelű hárs levele, fehér alapon

A Jági tanösvény a pilisszentiváni sportpálya (Villa Negra) mellől indul. Önállóan 2-2,5 óra alatt barangolható be kényelmesen a körtúra.

A tanösvény 10 állomása részletesen mutatja be a terület tájtörténeti, geológiai, állat- és növénytani, valamint kultúrtörténeti értékeit. A tanösvény nyomvonalán interaktív táblák is helyet kaptak, még izgalmasabbá téve a felfedezést. A Jági-tóig a tanösvény könnyen járható babakocsival, illetve kísérővel kerekesszékkel is. Bővebben »

Az 1946 óta ismert kristálybarlang néhány kezdeti évtől eltekintve mindig is a kutatók figyelmének középpontjában állt. Különös formavilága, jellegzetes képződményei kiemelt helyet szenteltek számára a magyarországi barlangok sorában.

Egyszerű vasajtaja mögött az ország egyik legkülönlegesebb kristálybarlangja húzódóik. A bejárat mögötti első nagyobb teremből lefelé indulva kisebb-nagyobb gömbfülkék egész sorozatán keresztül ereszkedhetünk egyre lejjebb. A helyenként átbújásokkal, kisebb mászásokkal tarkított útvonalon több helyen kapaszkodókötelek, vaslétrák, beépített lépések segítik a közlekedést. A több helyen oldalirányba, ill. felfelé kiágazó, és egymásba kapcsolódó gömbfülke füzérek labirintus-szerű jelleget kölcsönöznek a járatnak. Míg a felső részek szinte szabályosan gömb al ... Bővebben »

A Pilis-tető meredeken leszakadó keleti oldalának közepe táján, mintegy 250 méterre a völgytalp felett, egy rétegborda oldalában két egymás felett emelkedő, messzire ellátszó, diadalívszerű sziklakapu, a Vaskapu látható.

A legnagyobb nyílású sziklakapu szélessége 15 m, magassága 8 m. Aljában kis oldalüreg található. A két sziklakapu egy lepusztult, talán hévizes eredetű barlang maradványa lehet.

„E hatalmas (hirtelen meredek) sziklafal, mely éles gerincben végződik, a Pilis oldalán már Pilisszentkeresztről látszik (648 m). Roppant érdekes! Egy nagyobb és egy kisebb kapuja van. Csodálatos, hogy míg a felső része megmaradt, közepe teljesen kimállott, s hozzá elég szabályosan. A nagyobbik kapu ívezetén áttekintve gyönyörűen láthatjuk az égboltozatot. Tövében befelé szélesedő üreg van, ... Bővebben »

A ma látogatható Fellegvár nem az első vár, amely itt épült. Az első vár a Sibrik-dombon, az egykori római tábor alapjaira épült, és a tatárjárás során pusztult el. A visegrádi kettős várrendszert 1250-1260 körül építette IV. Béla király és felesége, Laszkarisz Mária királyné, a királynő hozományából.

A vár a hegycsúcsot övező erődítésfalakból, két toronyból és egy lakópalotából állt. A későbbi korokban a fővárost ide helyező Károly Róbert király bővítette a várat, s itt került sor az 1335-ös híres királytalálkozóra is. A várat Luxemburgi Zsigmond idején tovább korszerűsítették, vélhetően ekkor készült el az úgynevezett “asszonyház” is.

A Fellegvárat az Alsóvárral völgyzárófal kötötte össze, amely egésze a Duna partjáig tartott, majd ott őrtoronyban végződött. A völgyzárófalakon ... Bővebben »

FONTOS!
Mielőtt elindulnánk, mindenképp tájékozódjunk a Rám-szakadék járhatóságáról!!

A szakadék maga egy vulkáni eredetű, nagyjából észak-déli irányban futó szurdokvölgy. Összeszűkülő sziklafalai olykor merőlegesek, de vannak befelé dőlő falak is. Mélysége több helyen meghaladja a 35 métert, míg szélessége helyenként a 3 métert sem éri el. A sziklamederben állandóan csörgedezik a víz, amely hóolvadáskor és nagyobb esők idején patakká duzzadhat. A szurdokban összességében 112 méteres szintkülönbséget kell leküzdeniük a túrázóknak. A völgy alsó és felső bejáratánál erdei pihenőhely fogadja az érkezőket.

A Rám-szakadék lenyűgöző természeti szépsége miatt méltán tartozik a térség legismertebb kirándulóhelyei közé, egyben természeti adottságai miatt egyike a Bővebben »