Romantikus kirándulóhelyek Magyarországon

A régi korok szerzetesei nagy gonddal termesztették és gyűjtötték a gyógyításhoz szükséges növényeket. A természet tudományos vizsgálatára, a monostor természeti környezetének tudatos alakítására a 19. század első évtizedeiből vannak adataink. 1830-ban már mintegy 80 fa- és cserjefaj található az apátság arborétumában, amelynek angolkert jellegét Szeder Fábián alakította ki az 1840-es években.

Az arborétum területén ma több száz fa- és cserjefaj található, s ezek egy része különleges, az országban csak kevés helyen előforduló faj és fajta. A Főapátsági Arborétum a felüdülés, a kikapcsolódás helye, de rendszeres oktató- és kutatómunka is folyik itt. Védett botanikai értékei mellett igen gazdag a terület énekesmadár állománya is. ... Bővebben »

Szentendre a Dunakanyar kapujában, gyönyörű természeti környezetben található A Duna jobb partján fekvő település a művészek és a művészetek városa. Hangulatos utcácskáit járva számtalan múzeummal, műemlék házzal és egyéb érdekes látnivalóval találkozhatunk. Kedvelt kirándulóhely.

A központban található, bájos kis copf palotácskában működő Ferenczy Múzeumban bronz- és vaskori leletek mesélnek a város őskorig visszanyúló történetéről.

A város legrégebbi temploma a Keresztelő Szent János Plébániatemplom (Vártemplom), legnagyobb pedig a Péter-Pál templom, melyet a Ciprovacból érkezett szerb menekültek építettek és Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelték fel. 

Szintén itt található a magyarorszá ... Bővebben »

Balatonfüred hangulatos parti sétánya Rabindranath Tagore nevét viseli.

A világhírű bengáli hindu költő itt gyógyíttatta szívbetegségét 1926-ban. Felépülését követően, hálája jeléül hársfát ültetett a gyógyparkban. Tettét a régi indiai legenda motiválta, miszerint ha a fa gyökeret ver, ültetője sokáig élni fog, hogy láthassa megújuló hajtásait. Valóban, Tagore a fa ültetése után még 14 évet élt. A költő emlékfája és szobra körül liget alakult ki az elmúlt évtizedekben.
India több köztársasági elnöke, majd közismert miniszterelnök-asszonya, Indira Gandhi tisztelgett Tagore emlékének egy-egy fával.

A Nobel-díjas olasz költő, Salvatore Quasimodo1961-ben ültetett apró hársfát ittléte emlékére. Űrhajósok, tudósok – köztük a Nobel-díjas Wigner Jenő, Harsányi János, Oláh György – eml ... Bővebben »

A Szerelem-sziget nem véletlenül kapta a veszprémiektől ezt a nevet, hiszen a Vár keleti oldalának tövében, a Séd patak mellett húzódó árnyas, kis hidakkal keresztezett sétaút tökéletes helyszín az első, a második, a tizedik, vagy akár az ezredik randevúhoz is.

Hozzá kell tenni, hogy nevével ellentétben a szigetekhez semmi köze nincs a helynek, hacsak nem annyi, hogy ez a hely valóban egy minden zavaró tényezőtől mentes búvóhelyet képez a nyüzsgő városban, ahová el lehet vonulni kettesben, és akár elbújni egy fűzfa alatti kis padon.

Egy szót sem szólhatna senki, ha két szerelmes a városnézésre szánt időt ezen a romantikus helyen töltené el végig, de tényleg csak suttogva jegyezzük meg, érdemes folytatni a sétát a Séd folyásával ellenkező irányba, hiszen a Szerelem-sziget csupán e ... Bővebben »

A Halászbástya Budapest egyik legismertebb műemléke a budai várban található. A neoromán kilátóteraszokról elénk táruló páratlan panoráma miatt a legjelentősebb idegenforgalmi látványosságok közé tartozik. Csúcsos süvegű kőtornyai a hét magyar honfoglaló vezért szimbolizálják.

Schulek Frigyes tervei alapján épült 1895 és 1902 között, neoromán stílusban. A neve arra utal, hogy a középkorban a várfalnak ezt a részét a halászok céhe védte.

A Halászbástya 1987-ben, a Budai Várnegyeddel együtt, a Világörökség része lett.
https://hu.wikipedia.org/ Bővebben »

A tatai vár hat évszázad építészeti jegyeit viseli magán. Ez részben földrajzi helyzetével, részben a funkciójának, valamint a tulajdonosok elképzeléseivel változásával áll összefüggésben.

A török háborúkat követően a vár első átépítésére 1727 után került sor, amikor a helyén szerették volna a kastélyt felépíteni. Szerencsére csak a belső vizesárkok feltöltésére és a romos épületszárnyak elbontására került sor.1815-ben az eredetileg nyitott kerengő átalakításával épült ki a jelenlegi ún. Lovagterem. A második nagy átépítés során, az 1896-os császári hadgyakorlatra készülve készítették a terem historikus- romantikus, háromosztású neoromán ablaksorát.

1954 óta a tatai vár a Kuny Domokos Múzeumnak ad otthont. 1964-73 között zajlott az épület ásatása és műemléki helyreállítása. ... Bővebben »

A vulkanikus eredetű Várdomb csúcsán, 165 méteres magasságban áll Balatonboglár város talán legismertebb jelképe, látványossága a Gömbkilátó. Eredetileg a magyar alumíniumipar jelképeként mutatták be a Budapesti Nemzetközi Vásáron a belföldi idegenforgalom pavilonját, a „Magyar Atomium’’-ot, amely az 1958-as brüsszeli világkiállítás híres jelképének ihletésében épült Kádár István mérnök tervei alapján.

A gömb alakú, 15 méter átmérőjű szerkezetét 240 háromszöglemez alkotta. A hetvenes évek végén a borítástól megfosztva, Szabó Kálmán tanácselnöknek köszönhetően Balatonboglárra került, és a Xantus János Gömbkilátó nevet kapta.

Eredetileg belső üvegburkolattal tervezték fölállítani, amelyben egy presszót kívántak elhelyezni; de a természeti erők ezt nem engedték. A gömböt Zics László ... Bővebben »

A Nemzeti Botanikus Kert az ország leggazdagabb élőnövény gyűjteménye, így hazánk legjelentősebb botanikus kertje.
A közel 200 éves műemlék- és természetvédelem alatt álló romantikus tájképi kert hazánk legfajgazdagabb tudományos élőnövény gyűjteménye. Minden évszakban lebilincselő látvány 27 hektáron. Az eddig észlelt fészkelő madárfajok száma 62, a tavakban 22 halfaj él, 73 puhatestű (csiga és kagyló) állatfaj talált itt otthonra. Egynyári növénybemutatók, hangulatos sétautak, egzotikus üvegházi növények, muskátli- és rózsa fajtabemutató, interaktív kiállítási termek és a természet sok-sok apró csodája várja egész évben kedves vendégeinket.

BERKENYEHÁZ:
A Berkenyeházban látható kiállítás és a hozzá, valamint a Kerthez kapcsolódó foglalkozások, programok közvetlen kapcsolatot bizt ... Bővebben »