Erdei túraútvonalak a Bakonyban és környékén

A 82 hektáros Eperjes-hegyi tanösvény 4,5 km hosszú, kb. 150 m szintkülönbséget leküzdő, jelzett faoszlopokkal jelölt megállókkal.

Olaszfaluban a busz végállomásánál nyíló Major utca végén van a tanösvény "indító" táblája, s két autóparkoló. Innen a következő nevezetességeken át vezet az út: Kőkapu - Ördöglik - Eperjes sziklafal - Majális-rét - Földtani feltárások - Idős vadcseresznyefák - Eperjes sziklafal - Eperjes-tető, kilátóhely - Zsomboly - Kőfaragások - Mészégető.

A mészkőbányászatnak állít emléket az elkészült tájrendezés. Az egykori erdők nagy részének kiírtása, a szelektív fakitermelés, a legeltetés és a kaszálás mellett a hegyen hosszú ideig folytatott kőbányászat a legjelentősebb emberi hatás. Az itt fejtett mészkőfajta rétegfelszíne is látható a tanösvénye ... Bővebben »

A Hamuházi-séd forrásai által táplált, mesterséges gáttal elzárt völgyben található a tó, amely hivatalos nevét a közelben lévő Hubertlakról kapta, népies elnevezését pedig a hasonlatosság miatt az erdélyi Gyilkos-tóról. Az 1980-as évek közepe felé kialakított tavacska eredetileg vaditatónak készült. Csillogó víztükrét meg-megszakítják a tóból kiálló elárasztott fák csonkjai

A hely csendjével és varázsával méltán adózik a több, mint ezer éve a vadászok védőszentjeként tisztelt Szent Hubertus emléke előtt. Az addig kicsapongó életet élő hercegi sarj nagypénteken, egy vadászat alkalmával fénylő keresztet pillantott meg egy gyönyörű szarvas agancsai között. E jel hatására megtért, előbb remete, majd pap, végül pedig püspök lett, akit már a X. században a vadászok védőszentjévé választo ... Bővebben »

Eplény a zirci medence és a veszprémi fennsík vízválasztóján fekvő település. Átszeli a falut a Veszprém-Győr közötti 82-es főközlekedési út és a két megyeszékhelyet összekötő vasútvonal is. A község keleti oldalán, 229,4 ha erdőterületen alakította ki a Verga Zrt. a pihenőerdőt. A terület legmagasabb pontja az Ámos-hegy (525 m). A kirándulóerdő szervesen illeszkedik a több évtizede használt és az utóbbi években felújított sípályákhoz, valamint a Malom-völgyben létrehozott víztározókhoz és közjóléti létesítményekhez.

Eplényt a 2003-ban átadott Ámos-hegyi Pihenőerdő teszi egész évben vonzóvá.
A tanösvény teljes hossza 7700 m, két egymástól függetlenül is végigjárható 3590 m illetve 4180 m hosszúságú körutat tartalmaz. A sétaút mellett elhelyezett padok pihenést, a sípálya parkolój ... Bővebben »

A Kőris-hegy a Bakony legmagasabb hegye. A tetején álló Vajda Péter kilátó talapzata 709 m-el van a tenger szintje felett. A hegy az azt borító kőriserdőről kapta a nevét. A kilátót körbevevő hatalmas erdőség a Magas-bakonyi Tájvédelmi Körzet védett területéhez tartozik. A háromszintes kilátót 1920-ban állították, majd 1962-ben újjáépítették. Legutóbbi megerősítésére 2002-ben került sor.

A harmadik szintről csodás panoráma tárul elénk a Bakony, a Bakonyalja és a Sokoró apró falvaival, a Kab-hegy és a Somló jellegzetes alakjával, a Csetény környéki szélerőművekkel, a távolban pedig a Pannonhalmi Bencés Apátság épületegyüttesével, valamint a Balaton csillogó víztükrével. Igazán tiszta időben látni lehet az Alpok 150 km-re lévő kétezres csúcsait is.

A Vajda Péter kilátótól mint ... Bővebben »

Fantasztikus természeti képződményt és csodálatos erdei túrát takar ez a fura régies szó. A Kűvölgy közepén található a "hegymászók Mekkája" , egy 10-15 méter magas és 30 méter hosszú sziklafal.

A völgy alsó bejáratánál a legendás Levendárium, felső végénél pedig a Barokk kőhíd és a kisdörgicsei templomrom állnak. A völgyben más természeti szépségek és hangulatos erdő teszik izgalmassá a nagyjából fél órás kirándulást. Kalandra fel! Bővebben »

A Barátok útját a Bakonybéli Apátság építtette 1702-ben, hogy jó összeköttetése legyen a porvai pálos kolostorokkal. Az út egyes források szerint azonban jóval távolabbra nyúlt, és a Pannonhalmi Bencés Apátsággal kötötte össze a Bakonybéli Monostort. Az út kialakításának oka lehetett az is, hogy az építkezésekhez ezen vitték a Kőris-hegyről a félmárvány építőanyagot, néha akár nagyobb távolságokra is. A bányák egy része még ma is látható, és a Márványbánya, Márvány-völgy, Márvány-árok nevek napjainkig őrzik a hajdani tevékenység emlékét.

A túra hossza: kb. 15 km

Bakonybélből a Pápai út végén található autóbusz megállótól indulunk a kék sáv, sárga sáv, zöld sáv és a zöld kereszt együttes jelzés mentén. Aszfaltozott erdészeti úton kb. 2 km megtétele után balra folytatjuk utu ... Bővebben »

A Magas-Bakony egyik méltán közkedvelt kirándulóhelye a közel 4 kilométer hosszú, sziklás völgy, melynek legszebb része a számtalan védett növény- és állatfaj számára menedéket jelentő Cuha-völgyi Kirándulóerdő, illetve - az erdei tanteremmel is büszkélkedő - Tanösvény.

A vadregényes, eldugott, vízmosásokkal tarkított völgyet nem csupán közúton, de a Porva-Csesznek és Vinye települések között, három alagúton és két völgyhídon áthaladó, a Bakonyt átszelő Cuha-patak mentén döcögő millenniumi vasúton is megközelítheted, melynek útvonalát tartják az egyik legszebbnek Magyarországon.

A technika és természet harmóniájának szép példája a Cuha-völgyi milleneumi vasút és völgyhíd, amely az ország egyik legszebb vasútvonala, kezdeményezték is az ipari műemlékké nyilvánítását. Hrabali ... Bővebben »

A cseszneki vár rövid története

Csesznek vára a 82-es Győr-Veszprém főút mellett egy hatalmas mészkőszirten található. Az erődítmény pontos építési dátumát nem ismerjük, vélhetően a tatárjárás utáni nagy várépítési korszak egyik új erőssége lehetett.
A vár első írásos említése XIII. századból való. A források szerint építtetője és első tulajdonosa Cseszneki Jakab volt. Később – Károly Róbert idején – Csesznek királyi várrá vált, amelyet aztán Zsigmond királyunk a Garai családnak adományozott.
A Garaiak a várat gótikus stílusban átépítették és ekkor Csesznek tekintélyes lovagvárrá vált. Az idő előre haladtán az erődítmény többször is gazdát cserélt. Birtokolta Szapolyai János, Török Bálint és Bakics Pál is.
A török hódoltság időszakában, Veszprém eleste után Csesznek is végvárra vál ... Bővebben »

A rét Bakonyszentkirály (82-es főút) felől autóval is megközelíthető, gyakran felkeresett piknikezőhely, kiválóan alkalmas családi/baráti főzőcskézésre is. A napos, szép fekvésű, pár szál fenyővel is ékesített tisztás, kiválóan alkalmas pihenőhelynek. Tűzrakó helyek, rönk asztalok-padok várják a megfáradt, éhes vándorokat.

Gyerekek számára igazi kalandot jelenthet a rét közelében található két barlang, a Remete- és Zsivány-barlang meghódítása.

Megközelítés:
Vinyéről a piros+ jelzésen haladunk az Alsó-Cuha szurdok felé. Kiváló pihenőhely a Pakucs, mely a Hódos-ér és a Cuha patak találkozásánál lelhető fel. Természeti gyöngyszemekben, látványban gazdag séta, melynek során néhány hatalmas sziklatömb mellett haladunk végig, így jutunk az Ördög-rétre. ... Bővebben »

A Vasút utca és a Farkashegyi út kereszteződésénél, piciny gyalogúton vezet az út a Bakony talán legszebb sziklaképződményéhez, a Kőmosó-szurdokhoz. Évszázadok alatt a víz olyan völgyet vájt a sziklába és olyan formákat alakított ki, amelyeket minden építész és formatervező csak irigyelni tudna. A természet olyan vad és csodálatos szeglete ez, melynél szebbet ember alkotni nem képes.

Hajdan e köveken gazdagon hömpölygött a hegyekből eredő kis patak vize, amelyet a törökök fürdőnek is használtak (innen a "Török-fürdő" elnevezés). A szurdokon végighaladva, annak túlsó végén két barlangot találhatunk. Az egyik egy meredek feljáró tetején, kerek nyílással, belül egy nem túl nagy, majdnem kör alakú üreggel, az a "Kecske-barlang". A másik ezzel majdnem szemben egy kürtő szerű keskeny nyílá ... Bővebben »

A Bakony legvadregényesebb sziklaszorosa.

A Gaja-patak Bakonynána közelében 2 km hosszú, mély és meredek falú szurdokvölgyet vájt a sziklába, mely csodás látványt nyújt az arrafelé kirándulóknak. A leszakadó magas mészkőfalak között a Római-fürdőként ismert vízesésben ömlik alá a víz.

A vízesés közelében található a Savanyú Jóska barlang. Pár száz méterre, követve az ösvényt Tés irányában, pedig a Vadalmás forrás nyújt további pihenési lehetőséget.

A vízesés az országos kéktúra útvonalán található. A Gaja-völgyön az országos "kék sáv" jelzés vezet végig.

Megközelítés:
Elérhetjük Bakonynána, illetve Jásd felől is gyalogosan, az Országos kéktúra jelzéseit követve, Bakonynána felől a Gaja folyását követve, Jásd felől pedig a folyásiránnyal szemben elindulva.

Bakony ... Bővebben »