Kelet-Magyarország vár romjai

"A Regéci Vár, ahol II. Rákóczi Ferenc fejedelem a gyermekkorát töltötte"

A regéci vár történetének kezdetét évre pontosan nem ismerjük. A korábbi történeti szakirodalomban meghonosodott nézet szerint a vár 1285-ben már állt. Ezt a dátumot egy 1298-as oklevélre alapozták. A vár létezésére sokkal biztosabb adatnak tűnik Aba Amadé nádor által 1307-ben Regécen kiadott oklevél, melyet az ország északkeleti részét uraló nagyúr az akkor már álló várban állíthatott ki. Ennek alapján valószínűsíthető, hogy a várat az Aba nemzetség egyik tagja, talán éppen Amadé nádor építtette.

I. Rákóczi György erdélyi fejedelem a Habsburgok elleni háborúja során kétszer is ostromolta a regéci várat 1644-ben, másodjára el is foglalta azt a Habsburg-párti Esterházytól. Az 1645-ben megkötött linzi béke ... Bővebben »

Salgótarján városától északi irányban, a Medves egyik vulkanikus kúpján dacolva az évszázadokkal emelkedik a Somoskő vára.

Az úgynevezett Várhegy sajátossága és érdekessége,hogy ketté szeli a szlovák-magyar határ.Hisz a lenti falu (Somoskő) még Magyarországon van, a hegyen emelkedő faluhoz tartozó vár viszont már Szlovákiában.

A vár az 526 méter magas Várhegyen található. Az építéshez a környék jellegzetes anyagát, a vulkánkitörésekből származó sokszögletes bazaltoszlopok egy részét is felhasználták. A várnak két kerek tornya volt, a bejáratot a harmadik torony védte. Ma az egyik kerek torony rekonstruálva, a másik romjaiban látható. Bővebben »

Hogy a vár mikor épült, azt nem lehet pontosan megállapítani. Érdekes, hogy szinte egy nógrádi várról sem lehet tudni, hogy mikor épült. A várat először egy oklevélben említették. Buják közvetlen környékén nyolc vár van, melyek a bányavárosok védelmére épültek. Kimagasló falai, még ma is hirdetik a régi múltat, a dúló csatákat, török küzdelmeket kiáltó büszkeséggel.

Az erődítmény és környéke az 1300-as évek elején királyi tulajdonban volt. Csák Máté csapatai sikertelenül ostromolták. Mária királynő 1386-ban a Garaiaknak adományozta.

A település a XV.-XVI. század fordulóján mezővárosi jogokkal rendelkezett. 1317-ben Ibur fia, István sikertelenül próbálta bevenni.

1386-ban Garai Miklós kapta ajándékba Mária királynétól, és ezt 1393-ban Zsigmond király is megerősíti.

Később ... Bővebben »

A Bene vár a Mátra déli részén, Mátrafüred határában, a Kalló- és a Csatorna-patakok közötti Benevár-bérc déli végén, mintegy 470 méter magasságban épült, feltehetően a XII. század végén.

Erre lehet következtetni az építési rétegben talált III. Béla-pénzről. Sokáig a Csobánka család tulajdonában volt az oklevelekben említett „castrum Bene”. Később, Károly Róbert uralkodása alatt szerepe erőteljesen lecsökkent, és végül a XV. században elnéptelenedett. Az ásatások során előkerültek az egykori palota maradványai, valamint egy ciszterna.

Megközelítés:
Benevár Mátrafüredről a rövid, de emelkedő "kék+" jelzésen érhető el. Bővebben »

Fejér-kő vára a környék váraival ellentétben nem a török időkben pusztult el, hanem már jóval korábban, már 600 évvel ezelőtt is romvár volt.

A hagyomány szerint a várat II. Vak Béla király (1131-1141) uralkodása idején egy pártütő főúr, Sámson építette, aki 1132-ben Boris trónkövetelő – Könyves Kálmán király második feleségének, Eufémia királynénak a fia, akinek anyját a magyar király a krónikák szerint házasságtöréssel vádolt meg és eltaszította magától – híve volt. Eredetileg palánkvár volt, amit a 13. század második felében a környékről hozott kövekből épített erős várrá építették át. A vár kettős védelmi övvel épült fel, a belső várfal 2,5 méter vastag, magassága jelenleg a 7 métert éri el, eredetileg 10-12 méter lehetett.

A vár nyugati szélén helyezkedett el a ma is látható ... Bővebben »

A markazi vár maradványai a falu központjától 2 km-re északnyugatra a 460 méter magas Várbérc déli oldalán találhatók. Megközelítése a "zöld L" jelzésen lehetséges.

A várat feltehetően az Aba-nemzetség Kompolthy-ágából származó II. Kompolt Pál nevű fia építtette az 1270-80-as években. Oklevelekből ismert első ura Kompolti Imre, a későbbi siroki várnagy volt (XIV. század első fele), fénykorát az 1200-as évek végétől 1421-ig élte.

A téglalap alakú építmény keleti és nyugati oldalfalának maradványa 32 méter hosszú, déli és északi fala, pedig 25 méter. A keleti fal vastagsága 2 m, magassága, pedig 6 méter lehetett, a többi fal, amely meredekebb hegyoldalra épült, 180 centiméteres volt. Az északi rész falait – ahol a bejáratot kialakították – ma már a romtörmelékek teljesen eltakar ... Bővebben »

A dédesi vár Borsod-Abaúj-Zemplén megye nyugati részén, Nagyvisnyó és Dédestapolcsány közelében található a Bükk hegység északi részén, a Bükki Nemzeti Parkon belül. A várhegy 597 méter magas, mészkő alapanyagú.

A vár egy bástyájának sarokfalai még láthatók, illetve az egykori erőd helyén több helyen várfal maradványok tűnnek elő a bokrok közül. Ezek állapota igencsak leromlott. A megmaradt egyetlen bástya romjain az Ózdi Kohász Sport Egyesület Természetjáró Szakosztálya 1967-ben emléktáblát helyezett ki, amely a vár pusztulásának 400. évfordulójának állít emléket.

A dédesi várrom megmaradt részei igen gyér állapotban vannak. 2008. nyarán a balesetveszélyessé vált egyetlen bástyát a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal korláttal vette körül, illetve a leginkább omló falrészt fenyőru ... Bővebben »

A vár tulajdonosai az Aba nemzetségből származó Kompoltiak voltak, ők építették, majd a család kihalása után hanyatlásnak indult. Romjaiból kivehető a XV. századi középkori főúri életkörülményeket biztosító vár szerkeze: a palota, kápolna, lakó- és gazdasági épületekből álló együttes, melyet kettős falgyűrű védett. A ma is álló XIV. századi gótikus templom falain több építési korszak mutatható ki. A templomot egykor temető vette körül, néhány sírkő ma is látható. Az lakótorony három szintjén kiállítások tekinthetők meg, a tetőteraszról pedig pazar kilátás nyílik a környékre és a Keleti-Mátra lankáira. A kőtárban az egykori épületek maradványai mellett Magyarország legnagyobb opáltömbje látható, ami 2006-ban bukkant felszínre a közeli Tarnóca kőbányában. ... Bővebben »

A Sajó mentén meghúzódó Ónod település legrégebbi történelmi műemléke a négy sarokbástyás, sok háborút túlélt végvára, az ónodi vár. A vár a falu és a Sajó között található. Egykor mocsaras környezetéből 5-6 méterre kiemelkedő kavicsos-homokos folyami eredetű teraszon fekszik. A vár a Sajó átkelőhelyét és a kelet felé tartó fontos utakat védelmezte.

Az ónodi vár alaprajza egy tállyai építőmester 1662-es rajza és egy Karlsruheban talált hadmérnöki rajz alapján ismert. A vár alapja négyszögletes, sarkain egy-egy ó-olaszbástyával. A négyzet oldalainak hossza 70x70 méter. Bejárata a déli oldalon található.

A XVII. század végén kibontakozott kuruc felkelésben többször is gazdát cserélt a katonai szempontból már gyengének számító végvár. 1670-ben I. Rákóczi Ferenc katonái foglalták e ... Bővebben »

Szögliget északi határában, a Ménes-patak két oldalán az Aggteleki-karszt erdővel borított hegyei emelkednek. A völgy déli oldalán emelkedik az Óvár-tető. Vele szemben a Várhegy 460 méter magas, sziklás fennsíkját koronázzák meg Magyarország egyik legnagyobb alapterületű és legmagasabban fekvő romvára, Szádvár falai.

A szabálytalan alaprajzú vár hossza kelet-nyugati irányban mintegy 200 méter, legnagyobb észak-déli szélessége pedig körülbelül 70 méter. Területe a Várhegy északi oldalán található „Csigával” együtt egy hektárra tehető.

Megépítésének körülményei még a múlt homályába vesznek, így a szakemberek csak feltételezik, hogy az 1268-ből fennmaradt első okleveles említésű erősség valószínűleg a Ménes-völgy túloldalán magasodó Óvár-tetőn állhatott, ahol még napjainkban i ... Bővebben »

Magyarország legvadregényesebb sziklavárát a Tarna mentén, a Vár-hegy tetején lelhetjük meg, amelyet nemcsak a sziklatömb tetejére építettek, hanem belsejébe is. A riolittufából álló hegy gyomrába hatalmas járatokat, lépcsőket és termeket is vájtak, melyek várják a kalandok iránt érdeklődő látogatókat.

A vár végső állapotában két részből állt. Az öregebb belsővár egészen a hegy tetején magasodott, szabálytalan alaprajzzal, belsőtoronnyal. Köré épült a három ó-olasz bástyával erősített alsóvár. A vár különlegessége a fejlett, sziklákba vájt járatrendszer. Az erődítmény legősibb része a felsővárban található lakótorony, erre épült a kisebb, vékonyabb falakkal rendelkező öregtorony, mely az őrség lakhelyéül szolgált. Ezt vették körül falakkal és tornyokkal, valamint a belülről gazdasági ... Bővebben »

Salgótarjántól északkeletre, egy 625 m magas vulkáni kúpon találjuk Salgó várát. A név jelentése fénylő, ragyogó. A későromán világi építészet egyik legszebb példája

A salgói várat valamikor a 13. század végén, vagy a 14. század elején építették.
A vár alapját egy 625 m magas sziklacsúcs adja, melyet zsákként egymáshoz préselődő bazaltoszlopok alkotnak. A keskeny sziklagerinc legmagasabb pontján épült a 7,5x9,5 m-es külső méretű, de közel 2 m-es falvastagságú, téglalap alaprajzú torony. Ehhez kapcsolódott kezdetektől fogva a keskeny, közel 30 m hosszú, íves alaprajzú, a sziklagerinc mentén körülfalazott várudvar.

Salgó azon ritka erősségek sorát bővíti, ahol feltételezhetően sosem állt egymagában a torony, a várudvarral mindig is szerves egységet alkotott. Ezt nem csupán keleti sa ... Bővebben »