Meseszép magyarországi kastélyok, melyek az idei évben újultak meg.

Székesfehérvár és a Balaton között fekszik az ország talán legszebb neogótikus kastélyát rejtő település.

A hazánkban egyedülállónak számító historizáló, neogótikus, Tudor-stílusú épület minden restaurált és rekonstruált részlete romantikus időutazásra invitálja a látogatót. A korhű enteriőrökkel, a kiállítás interaktív elemeivel, a digitális tárlatvezető alkalmazással (Visual Guide) a legfiatalabbak számára is átélhető a kastély és egykori lakóinak története. Fedezzék fel a műemlék épület minden kincsét, töltődjenek fel a nagy gonddal berendezett elegáns termekben sétálva, a kastély impozáns megújult parkjában vagy a rekonstruált télikert kávézójában időzve! Kívánjuk, hogy szerezzenek minél több felejthetetlen élményt Nádasdladány régi-új ikonikus helyszínén, a Nádasdy-kastélyban. ... Bővebben »

Dégen található Magyarország egyik legszebb klasszicista kastélya, amelyet hazánk legnagyobb angolparkja ölel körül. A köznemesi Festetics család a 18. század során emelkedett a Dunántúl legnagyobb birtokosai közé. Ebben nagy szerepe volt a keszthelyi kastélyt építtető Festetics Kristófnak – örökségéből vették meg fiai a dégi birtokot, amely végül a kisebbik fiú, Lajos (1732-1797) birtokába került. Innentől válik szét a Festetics család a keszthelyi hercegi- és a dégi grófi ágra, így Festetics Lajost tekintjük a dégi családág alapítójának.

Az 1800-as évek elején fogott bele Festetics Antal a dégi birtok fejlesztésébe, és a kastély építésébe. Jó ízlését, igényességét és persze gazdagságát tükrözi, ahogyan a birtokközponttá tett dégi területet kezelte. Az apjától „örökölt” mérnökre, ... Bővebben »

A bajnai birtokra 1720 táján épült vadászkastélyt a 19. századi átépítés és bővítés keretében Hild József építész tervezte át, aki egy klasszicista stílusú, főszárnyán téglalap alaprajzú, egyemeletes, mellékszárnyain földszintes épületet tervezett. Az Ördöglovas kastélyának is nevezik, gróf Sándor Móric nyomán. „Ez nem ember, ez egy ördög” – mondták róla Angliában. Hajmeresztő lovasbravúrjaitól hangos volt Budapest és Bécs. Több világcsúcsot is felállított akadályugrásban. A saját kastélya erkélyéről is leugratott és a legendák szerint a kastélyban is gyakran lovon járt.

Sándor Móric - akiről Kálmán Imre operettet írt, Metternich kancellár lányát, Metternich-Winneburg Leontine hercegnőt vette feleségül -, a bajnai kastélyt olyan színvonalon alakíttatta át, hogy méltó legyen hercegi ... Bővebben »

A Dél-Alföld, de sokak szerint az ország egyik legimpozánsabb Wenckheim-kastélya Szabadkígyóson bújik meg. Főépülete tornyokkal, reneszánsz hatású loggiás terasszal díszített, 52 szobája, 365 ablaka van, szinte mint a mesében. Ehhez jön még a főúri lak előtt található, formára nyírt bukszusokból és tiszafákból kialakított, barokkos vonalvezetésű franciakert szökőkutas medencével, és a körülötte elterülő vadregényes angolkert mesterséges tóval és hidakkal.

Állandó kiállítás:
A felújított épületben egy korszerű, interaktív kiállítás került kialakításra, melynek címe: „Vendégségben Wenckheiméknél”. A kiállítás olyan érzéssel tölti el a látogatót, mintha egy időutazás során a Wenckheim család vendégeként érkezne a kastélyba. Érkezéskor egy vizitkártyát kapunk, egy kiválaszt ... Bővebben »

A némasági fogadalmat tett szerzetesek 250 évvel ezelőtti életének békéjét találhatja meg a látogató Majkon. Ám nemcsak hangulatában egyedülálló az erdők ölelte, tavak szomszédságában fekvő remeteség, hanem Európa-szerte kuriózumnak számító barokk műemlékegyüttes is egyben, amely tizenhét cellaházból, templomtoronyból és kolostorból áll.

1733-ban a vidék birtokosa, Esterházy József alapította a kamalduli remeteséget, melynek 1200 holdas pusztát, tavakat és malmokat is adományozott. Az épületegyüttes megtervezésével Esterházy József a neves osztrák barokk építészt, Franz Anton Pilgramot (1699-1761) bízta meg. A remeteség épületei által körülfogott templom alapjait 1753-ban tették le, és az alapkővel együtt a hallgatás jelképeként egy halat is elhelyeztek.

A bencés szellemben élő ... Bővebben »

Régóta vártuk, hogy megnyíljon a püspöki palota kőatlaszok által őrzött kapuja, és beléphessünk a veszprémi püspökök “soha nem látott szépségű rezidenciájába”.
A három évig tartó restaurálás eredményeként igazán különleges hely lett. A kiállítás a rokokó palota építtetőjének, Padányi Biró Márton püspöknek a története.

„Mennyei ügyek” A sümegi Püspöki Palota kiállítása
A 18. század közepe Nyugat-Európában új korszak hajnala. A török pusztítás után Magyarország sorsa is történelmi fordulóponthoz érkezik. Ezen a színpadon, királyok és királynők mellett játszott fontos szerepet a püspök – és talán játszhatott volna még fontosabbat is. A körülmények – bizonyos földi ügyek – azonban úgy hozták, hogy Márton püspök nem teljesíthette be elképzelt történelmi küldetését. Sümegre visszavo ... Bővebben »

A füzérradványi erdők ölelte Károlyi-kastély kívülről ugyan a romantika, az eklektika hangulatát őrzi, ám a múlt pompáját idéző termeiben hamisítatlan itáliai reneszánsz és kora barokk belsőépítészeti részletek fogadták az érkezőket. Míves kőfaragványai, márványkandallói, ajtókeretei, domborművei a 16-17. századi firenzei mesterek munkái, amelyek hajdan itáliai reneszánsz palotákat díszítettek.

A múlt század 30-as éveiben Károlyi István és felesége, Windischgrätz Mária Magdolna felismerte a rendkívüli igényességgel és következetességgel berendezett kastély különleges lehetőségeit, és luxusszállónak alakíttatta át. Az 1948-as államosítás után gyermekszanatórium, majd TBC- szanatórium működött a kastélyban.

Az 1990-es években a közönség előtt ismét megnyílt a részben felújított k ... Bővebben »

Az előkelő épület minden restaurált és rekonstruált részlete barokk kori időutazásra invitálja a látogatót. A korhű enteriőrökkel, a kiállítás interaktív elemeivel, a digitális tárlatvezető alkalmazással (Visual Guide) a legfiatalabbak számára is átélhető a kastély és egykori lakóinak története. Fedezzék fel a műemlék épület minden kincsét, töltődjenek fel a nagy gonddal berendezett elegáns termekben sétálva, a kastélykertben vagy a kávézóban időzve. Kívánjuk, hogy szerezzenek minél több felejthetetlen élményt Tata régi-új ikonikus helyszínén, az Esterházy-kastélyban.

A felújított, műemlékileg teljes körűen helyreállított Esterházy-kastély összes terme várja a látogatókat. Berendezett szobái és kiállítóterei egységes élményt kínálnak, a kastély, a birtokos család és a kor történetére ... Bővebben »

A Nógrád megyei Alsószécsénykéről származó Széchényi-család generációkon át szolgálta hazáját. A Szécsényiek politikusként, államférfiként, főpapként és katonaként szereztek érdemeket, ennek elismeréseként grófi címet kaptak.

1741 körül Széchényi Antal generális a közeli Széplakról (ma Fertőszéplak) a birtokok központját Kiscenkre helyezte át, ahol feleségével, Barkóczy Zsuzsannával a központhoz méltó kastélyt építtetett. Ekkor kezdődött meg a kastély építése a kiscenki majorház helyén, annak falait is felhasználva. A bejárat kovácsoltvas kapuját őrépületek fogták közre. A bejárat és a kastély között franciakert húzódott. A főépület középső részének emeletén nagytermet alakítottak ki. Az épület keleti oldalán kétszintes kápolnát, a nyugati oldalán színháztermet építettek. Az épület k ... Bővebben »

A szécsényi székhelyű MNM Forgách-Lipthay Kastélymúzeum az egykori Forgách-család rezidenciájában, a Forgách-kastély fő- és melléképületeiben került kialakításra. A kiemelkedő barokk műemlék-együttes és a kastélyt ölelő műemléki környezet rehabilitációjával a Múzeum épülete - a hozzá tartozó kastélykerttel - az országban számon tartott 39 történelmi emlékhely egyike.

A kastély főépületének renoválása után 1975 tavaszán az épületegyüttest Helytörténeti Múzeumként nyitották meg a nagyközönség előtt. A megyei múzeumi szervezet régészeti, numizmatikai, kőzettani és megyei történeti gyűjteménye alapozta meg az újonnan alapított múzeum tevékenységét, kiállításainak tematikáját és gyűjtőköreit. A Helytörténeti Múzeum első kiállításai 1975 őszén nyíltak meg, majd hivatalosan 1979 február ... Bővebben »

Körmend ékessége a hercegi Batthyány-Strattmann-kastély, az ország egyik legjelentősebb műemlékegyüttese. Magyarországon öt kastélyegyüttes került a kulturális közcél szempontjából kiemelt kastélyok közé, melyek a magyar kastélyépítészetet leginkább reprezentáló alkotások: az óbudai Zichy-kastély, a fertődi Esterházy-kastély, a gödöllői Grassalkovich-kastély, a körmendi Batthyány-Strattmann kastély és a keszthelyi Festetics-kastély.

A körmendi műemlék hosszú históriájával a fentiek közül is kiemelkedik, hiszen a barokk kastély megalkotásához felhasználták a 15. századi várkastélyból a 17. század folyamán kiépített végvár falait.

A kastély ad helyet a Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeumnak.

A Múzeum egyik legfontosabb küldetése a helyesen értelmezett identitástudat, ne ... Bővebben »

Ha Martonvásár, akkor Brunszvik-kastély. Amikor idősebb Brunszvik Antal 1758-ban hozzájutott a birtokhoz, igencsak más képet festett, mint napjainkban. A számtalanszor átalakított épület falai izgalmas történetet rejtenek magukban.

Brunszvik Antal Mária Terézia királynőtől kapta a grófi rangot és a martonvásári birtokot. A kastély mai külseje az 1870-es neogótikus stílusú átépítéskor alakult ki. Az egyemeletes épület szabálytalan alaprajza, csúcsíves, nagy ablakai, a karcsú tornyok, támpillérek, fiatornyok, pártázatok együttese igazi romantikus hangulatot teremt.

Brunszvik Antal majd fia, Ferenc virágzó gazdaságot teremtett itt, a kastély köré pedig valódi földi paradicsomot varázsolt. A park fái között megtalálható a mocsári ciprus, a páfrány fenyő, a juhar és a platán. A hársak ... Bővebben »

Mi működtette a kastélyok hétköznapjait, kiknek volt köszönhető a pompa, hogy nézett ki a színfalak mögötti világ az arisztokrácia otthonaiban? A gyulai Almásy-kastély erről mesél. Az épületben egykor lakott főurak életének színes világa mellett ugyanis az őket kiszolgáló személyzet mindennapjait is bemutatjuk.
A 21. századi interaktív technika segítségével a felfedezés élményét kínálja a kiállítás a látogatónak arról, ki fűtötte a kályhákat, hány liter víz fogyott egy nap, ki mosta a grófnő fehérneműit, hogy nézett ki a személyzet napirendje, melyikőjüknek mi volt a feladata – és egyáltalán hol, hogyan éltek a cselédek, akik egy grófi család mindennapjait tették láthatatlanul és szinte észrevétlenül kényelmessé? ... Bővebben »