A hazai Nemzeti Parkok díszes sorában heti írásunkban az Aggteleki Nemzeti Park látnivalóit mutatjuk be, amiről szinte mindenkinek a cseppkőbarlang jut eszébe, valamint felelevenedik a gyermekkori osztálykirándulások élménye.
A park igazgatósága az évek során számos új programot hozott létre, így ma már lehetőségünk van nemcsak a barlangokban, hanem azok „tetején” is túrázni, felfedezni a szalamandrás nemzeti park változatos állat-, és növényvilágát.
A felszíni túrák során gyalogosan, de akár bringaháton is bejárhatjuk a környék kis falucskáit, erdősségeit! Újdonság a nemzeti parkban, hogy már E-bike túrákra is lehet jelentkezni, ha szeretnénk minél többet felfedezni a vidék csodás tájaiból.
A park területén egyedülálló módon, ridegtartásban élnek a Huncul-ménes lovai, melyeket egész évben megnézhetnek az idelátogatók. A kicsik biztos imádni fogják!
Aggteleki Cseppkőbarlang
Magyarország legrégebben kutatott, legismertebb, évszázadok óta látogatott cseppkőbarlangja. A barlang neve: Baradla-barlang vagy teljes néven Baradla-Domica-barlangrendszer. Hosszabb nevét onnan kapta, hogy a Szlovákiába átnyúló kb. 8 km-es részét Domica-barlangnak hívják.
A Baradla–Domica-barlangrendszer (a magyarországi részének a neve Baradla-barlang) Magyarország legrégebben kutatott, legismertebb, évszázadok óta látogatott cseppkőbarlangja. Az Aggteleki-karszton több bejárattal nyílik. Hossza a Szlovákiában nyíló, vele egy rendszert alkotó, 5,3 kilométeres Domica-barlanggal együtt meghaladja a 25,5 kilométert. A barlang ősidők óta nyitott természetes bejárata Aggtelek község határában, a messziről fehérlő, több mint 50 m magas sziklafal tövében nyílik.
A barlang ha ...
Bővebben »
Baradla Tanösvény
Jelzése: sárga sáv
Hossza: kb. 8,1 km
Bejárásához szükséges idő: kb. 3 óra
Állomáshelyek száma: 21
A Baradla-barlang aggteleki és jósvafői bejáratát összekötő Baradla tanösvényen megismerhetjük a karsztvidék sokféleségét, közelebb kerülhetünk a terület látszólag bonyolult csodáinak megértéséhez.
A Baradla-barlang víznyelői és forrásai között húzódó útvonalon csodálatos természeti környezetben tanulmányozhatjuk a terület földtani, vízrajzi, állat- és növénytani értékeit.
Állomások:
1. Tájékoztató térkép
2. Baradla-tető
3. A karszt növényvilága
4. A karszt állatvilága
5. A Tó-hegy
6. Ördögszántás
7. Zombor-lyuk víznyelő
8. Ravasz-lyuk víznyelő
9. Konkolyos
10. Assisi Szent Ferenc kápolna
11. Borókás töbrök
12. Hideg-völgy
13. A Baradla-barlang Vörös-t ...
Bővebben »
Jósvafői Tengerszem
Az ország északi csücskében, Miskolctól körülbelül 65 kilométerre, az Aggteleki Nemzeti Park területén fekszik az ország mesebeli, apró települése, Jósvafő, melynek egyik leglátogatottabb természeti látnivalója hazánk egyik legszebb ember alkotta tava, a falu kapujától nem messze található jósvafői tengerszem.
A megkapó völgyben elterülő, csodálatos környezettel rendelkező tavat, mely tündöklő, smaragd színét az őt tápláló tiszta, bővizű forrásoknak köszönheti, 1942-ben a Jósva-forrás felduzzasztásával, mesterséges úton, elsősorban áramtermelés céljából hozták létre.
Fákkal övezett, kanyargós erdei ösvényen juthatsz el a forráshoz és a tőle néhány percnyi sétával megközelíthető tóhoz, melynek bokrokkal szegélyezett partjáról mesebeli látványt nyújt a zölden csillogó víztükör, a völ ...
Bővebben »
Kessler Hubert Emlékház
A neves barlangkutató helyreállított lakóháza a Baradla-barlang jósvafői kijárata mellett.
Az emlékház földszintjén a látogató eredeti dokumentumok és másolatok segítségével megismerkedhet a ház történetével, a Törőfej-völgy fejlődésével, valamint általános képet kap a Baradla kialakulásáról, látványos képződményeiről, feltáró és tudományos kutatásáról, élővilágáról, régészeti leleteiről, védelméről, a munkálatokat végző személyekről, a turizmus fejlődéséről, neves látogatóiról, és arról, milyennek látták a művészek a természet e ritka alkotását.
Az emeleten található Kessler Hubert emlékszobában fényképek, tervek, könyvek, cikkek, festmények, szobrok és egyéb személyes tárgyak idézik fel a Baradla első és legeredményesebb igazgatójának az életét és munkásságát. ...
Bővebben »
Tohonya-Kuriszlán tanösvény
Jelzése: sárga sáv
Hossza:
1-es útvonal: kb. 4 km
2-es útvonal: kb. 6 km (a 12. állomástól)
Bejáráshoz szükséges idő:
1-es útvonal: kb. 2,5-3 óra
2-es útvonal: kb. 3-3,5 óra (a 12. állomástól)
A két körtúra az Aggteleki Nemzeti Park sajátos tájképi értékeivel, a karsztos felszín formavilágával és legjellemzőbb élőhelyeivel ismerteti meg a látogatót.
A 12. állomásnál választhatunk a rövidebb és a hosszabb túra közül. A hosszabb, 2-es körtúrát azoknak is ajánljuk, akik szeretnének megismerkedni a tájhasználat történetével (állattartás, szántóföldi művelés, szőlő- és gyümölcstermesztés, erdőgazdálkodás, szénégetés)
Állomások:
1. Kúria Oktatóközpont és Lovasbázis
2. Egykori irtásrét a falu felett
3. Erdős töbör
4. A Szabó-kút nyelője
5. Az ősi forrás helye
6. M ...
Bővebben »
Szádvári vár
Szögliget északi határában, a Ménes-patak két oldalán az Aggteleki-karszt erdővel borított hegyei emelkednek. A völgy déli oldalán emelkedik az Óvár-tető. Vele szemben a Várhegy 460 méter magas, sziklás fennsíkját koronázzák meg Magyarország egyik legnagyobb alapterületű és legmagasabban fekvő romvára, Szádvár falai.
A szabálytalan alaprajzú vár hossza kelet-nyugati irányban mintegy 200 méter, legnagyobb észak-déli szélessége pedig körülbelül 70 méter. Területe a Várhegy északi oldalán található „Csigával” együtt egy hektárra tehető.
Megépítésének körülményei még a múlt homályába vesznek, így a szakemberek csak feltételezik, hogy az 1268-ből fennmaradt első okleveles említésű erősség valószínűleg a Ménes-völgy túloldalán magasodó Óvár-tetőn állhatott, ahol még napjainkban i ...
Bővebben »
Szádvár tanösvény
Jelzése: önálló jelzéssel rövid szakaszon rendelkezik (piros T), leginkább meglévő turistaútvonalon halad (piros illetve kék "rom" jelzés; az elágazásokat és az állomásokat itt is jelöli a piros T)
Hossza: 4,5 km
Bejárásához szükséges idő: kb. 3 óra
Állomáshelyek száma: 12
Szintkülönbség: kb. 260 m
A körtúra kiinduló, és egyben végpontja a Szalamandra-ház. Önálló jelzése nincs, meglévő turistaútvonalakon halad. Az elágazási pontokat nyilak jelzik. A sajátos karsztos felszínen egyaránt megtaláljuk a hegyvidéki, a mediterrán, illetve a kontinentális erdőssztyepre jellemző fajok képviselőit. Itt található a térség egyik legjelentősebb kultúrtörténeti értéke, a romjaiban is impozáns látványt nyújtó Szádvár.
Állomások:
1. Tetves-forrás
2. Szádvári szekérút
3. Gyertyános-tölgye ...
Bővebben »
Mohos-ház
A Mohos-házban az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság által létrehozott állandó kiállítás látható, amely a Mohos-tavakat, a Mohosvár történetét, valamint a falu táj- és kultúrtörténetét mutatja be, de esetenként időszaki kiállítások is megtekinthetők itt.
A ház alagsorában foglalkoztató terem várja a környékbeli, valamint a kiránduló iskolás csoportokat, ahol rendhagyó természetismeret órára és egyéb környezeti nevelési programokra van lehetőség.
A Rási család Amerikából hazatért tagjai 1903-ban építették saját kezűleg, a lejtős terep adottságait kihasználva a térség egyetlen emeletes parasztházát. A házat a földbe 10-15 cm mélyen ledöngölt nagyobb kavicsokra (békasó kövekre) építették, mindenféle szigetelés nélkül, vályogtéglából és paticsból. A szigetelés hiánya és a minimáli ...
Bővebben »
Tompa Mihály Emlékház
Tompa Mihály - Petőfi Sándor és Arany János mellett -, a “költői triász” harmadik tagja az abszolutizmus legkeményebb idejét Keleméren élte meg, s életének talán legfontosabb eseményei is itt zajlottak. A kiállítás a Tompa-kutatás legújabb eredményeire támaszkodva, a korábbi vélekedéseket pontosítva, kiegészítve és felülvizsgálva eleveníti föl a költő alakját és életének Keleméren töltött fontos szakaszát.
A keleméri káplánlak kicsiny alapterülete miatt az emlékhely - a teljes életút helyett csupán Tompa Keleméren leélt idejének (és ennek következményeinek) eseményeit tekinti át, s Tompa példáján az 1850-es évek Magyarországának életére is fényt vet. A kiállítás tehát erősen művelődéstörténeti kitekintésű. Nem pusztán Tompa személyét és személyes emlékeit, valamint irodalmi és eg ...
Bővebben »
Balassa Kastély (Balassi Bálint emlékkiállítás és Falumúzeum)
Az 1743-ban épült Ragályi kúriát utoljára báró Ragályi Balassa Ferenc építtette át klasszicista stílusban 1906-ban. Ekkor nyerte el ma is látható formáját. Egykor hátsó udvarán konyhaépület is állt. Közvetlen szomszédságában még látható egy gazdasági épület, amelyben istálló, garázs és műhelyek voltak.
Az épület jobb oldalán az 1950-es években két bejáratot alakítottak ki, egyik a jelenlegi könyvtárhelységhez vezet, a másik a Polgármesteri Hivatalba. Az épületben találhatjuk még a Falumúzeumot, Balassi Bálint életéről és munkásságáról szóló állandó kiállítást, valamint a házasságkötő termet.
A cselédbejáró mellett, a külső falon volt II. Lajos (1506-1526) feleségéről, Máriáról elnevezett kőpárkány. Ez a kőpárkány Ragályi István Borsod megyei alispán alsószuhai kúriájából került i ...
Bővebben »
Martonyi Háromhegyi Pálos templom és kolostorrom
Az Aggteleki Nemzeti Park déli részén, a Szalonna-Rudabányai-hegység területén található Martonyi községtől kb. 3,5 km-re Háromhegyi Pálos templom- és kolostorrom. Az Aggteleki Nemzeti Park területén - a Szádvár mellett - a legjelentősebb középkori épület, országos jelentőségű műemlék.
A kolostort 1341-ben a Martonyi nemesek (Tekes fiai) alapították. 1399-ben Szalonnai István és fiai birtokolják. A Boldogságos Szűz tiszteletére emelt templom szentélyének három oltárát 1411-ben János egri segédpüspök szentelte fel.
A törökkel vívott háborúval kapcsolatos változások a kolostor sorsát is megpecsételték. A nemesek támogatásának csökkenése vagy talán a török betörések miatt 1550 körül vált lakatlanná.
A Martonyi Háromhegyi Pálos templom- és kolostor a pálos rendhez kapcsolhat ...
Bővebben »
Szent András plébániatemplom
A hazai műemlék állományban páratlan értéket képvisel Tornaszentandrás ikerszentélyes katolikus temploma.
A Szent András plébániatemplom a XII. századból való, első írott említése 1283-ból található. A különleges kettős szentély és a hozzátartozó kisebb méretű négyszög alakú hajó a XII. század végén épült. Egyesek szerint II. András király felesége, Gertrúd királyné kíséretébe tartozó merániai stílust képviselő építészek alkalmazták az ikerszentélyes formát.
Amíg a külső, a festői tömegalakításával tűnik ki, a belsőben a középkori falkép maradvány, valamint a Szádvár-i várkápolnából származó díszes mellékoltár érdemel figyelmet. A XIV. század első felében gótikus hajóval bővítették a nyugati irányba. Ebből az időből származnak a diadalív és a falak alakos falképei, melyek Szt. An ...
Bővebben »
Kövess bennünket