Tolna megye közkedvelt látnivalói

Ozora várkastélya igazi kuriózum a hazai műemlékek között, hiszen a reneszánsz világ hangulatát tükröző épületek csak jelentős átépítésekkel, vagy romosan maradtak fenn az országban. Ám Ozorán a barokk korban magtárrá alakított épületből helyreállítható volt a 16. századi reneszánsz palotaépület, ahol igazi középkori hangulat fogadja a látogatókat, s a középkori enteriőrök egész sorában ismerkedhetünk a reneszánsz korszak mindennapjaival.

Napjainkban a várkastély élményházként működik. Bebarangolható a belső udvar és az emeleti történeti termek, ahol Pipo hitvesének a hálószobája, a díszes trónterem, a reneszánsz ebédlő és a vár felszentelt kápolnája látható. Megtekinthető a fegyvergyűjtemény gótikus páncélzatú életnagyságú lovaskatonával és a XVII. századi főúri konyhája.
Az épületben ... Bővebben »

A Gemenci Erdei Vasút hazánk egyetlen ártéri erdészeti kisvasútja. Nyomvonala a Duna és a Sió medrét követve a Gemenci erdőben halad.

A 30 kilométeres pályán hétköznap Malomtelelőig, hétvégén és ünnepnapokon Keselyűsig illetve Gemenc-Dunapart állomásig utazhatnak a kirándulók.

Megközelítés:
Keselyűs és Pörböly közelíthető meg gépjárművel, autóbusszal.

Pörböly az 55-ös úton Bajától 8 km-re, Bátaszéktől 11 km-re található. Az M6-os autópályáról a 163-as csomópontnál Baja irányába kell letérni. A pörbölyi MÁV állomás közvetlenül az Ökoturisztikai Központ ill. a kisvasút végállomása mellett található.

Keselyűsre gépjárművel Szekszárd központjából keleti irányban a Keselyűsi úton végighaladva lehet eljutni. Az M6 autópályáról a 147-es csomópontnál (Szekszárd-kelet) ... Bővebben »

A Lombkorona tanösvényt a Gyulaj Erdészeti Zrt. 2015-ben hozta létre Lengyel-Annafürdőn. A tanösvény 30 méter hosszú, egyenletesen növekvő magasságú, legmagasabb pontján 9 méter magasságú építmény, mely a Sasfészek-kilátóhoz csatlakozik.

A tanösvény egészen más szemszögből, a fák között sétálva, interaktív eszközökkel igyekszik fejleszteni a látogatók környezettudatos magatartását, így a túrázás nemcsak egy fizikai és lelki felüdülést jelent majd. Bővebben »

A sírkápolnát a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére építtette 1913-14-ben gróf Benyovszky Rezső (máshol Rudolf) (1874–1954),
ahová csak fia, Emánuel (1900–1913) és ő maga temetkezhetett.

A korabeli újságok fellelhető beszámolói szerint egy este a gróf és Emánuel fi a a parkban tett séta közben várták a vacsorára hívó jelet. Emánuel egy ártalmatlannak tűnő játék pisztolyt vitt magával a parkba, hogy unalmát elűzze vele. A fiú vígan durrogtatta pisztolyát, apja pedig örült, hogy fiának jó kedve van és pár percre magára hagyta. Míg a gróf a kastélyban tartózkodott, tisztázatlan körülmények között a fiú a fejéhez fordíthatta a pisztolyt és elsüthette.

A parkba visszatérő apja a gyermek vértől átitatott, ájult testét találta csak, mellette a játék pisztollyal. A család nyomban bevitte ... Bővebben »

Az 1270-es években épült vár 1975-től működik múzeumként. Állandó kiállítások: Vártörténeti tárlat, Tolna megyei nemesi ősgaléria, 16. századi simontornyai éremlelet, Bazsonyi Arany festőművész alkotásai.

A mai Simontornya belterülete egy nagyobb sziget volt, amelyet a 18. sz. végéig csak két hídon át lehetett megközelíteni.
Salamon fia Simon alországbíró Kun László uralkodása idején 1277 után felépíttette a ma is látható vár alapjául szolgáló, szabályos négyzet alaprajzú vártornyot.

Simon halála után a vár különféle főúri családok tulajdonába került, akik szinte mindig átépíttették, bővíttették, vagy éppen megerősíttették. Volt Lackfi István erdélyi vajda, Ozorai Pipo, Garai László tulajdona, majd Mátyás király halála után felesége Beatrix királyné élt a várfalak között.
A török ... Bővebben »

A Szigeterdőben található a Kossuthot és az első felelős magyar kormány valamennyi tagját ábrázoló Kossuth-szoborcsoport, amely 1952-ig a Parlament előtt állt. A szoborcsoportról készült másolatot 2015. februárjában avatták fel a budapesti Kossuth téren.

1959-ben Antal István helyi községi tanácselnök a szobrokat Dombóvárra szállíttatta. Ugyanezen évben a lebontott szobrokat műemlékké nyilvánították. A szobrok 1959-től 1961-ig a piactéren (Hunyadi téren) álltak, 1961-ben a szoborcsoportot a Béke Parkba (Szigeterdőbe) szállították.

Felállítására, majd ünnepélyes felavatására 1973 májusában, a Dombóvári Napok keretében került sor. Nem az eredeti, Horvay tervezte emlékmű rekonstrukciójára került sor, a szobrokat egészen alacsony talapzatra helyezték, és egymástól nagyobb távolság ... Bővebben »

Az Európában egyedülálló, 2010-től országos szakmúzeumként működő Atomenergetikai Múzeum 2000 négyzetméteres kiállítóterében a látogatók testközelből is megismerkedhetnek számos, az atomerőműben – a primer és a szekunder körben – rendszeresített berendezéssel, kipróbálhatják, hogyan működik a sugárkapu vagy a csavarhúzógép.

A múzeum egyedi programjain keresztül szórakoztató módon minden korosztályhoz közel viszi az atomenergiához kapcsolódó ismereteket.

A kiállítótér négy tematikus egységre tagolódik. A bal oldalon két vitrinsor segítségével mutatjuk be az erőmű történetéhez kapcsolódó ajándék- és reklámtárgyakat és kitüntetéseket, valamint az erőmű területén használt műszereket szakáganként csoportosítva. A jobb oldali rész a nagyberendezések területe.
Külön teremben tekinthetők ... Bővebben »

A Bormúzeum Szekszárd szívében található, amely az egykori „török fürdőben” várja a látogatóit. Az idelátogató turisták megismerkedhetnek a borvidék történelmével, jellegzetességével és kultúrájával is.

Az 1850-ben épült épületben személyes tárlatvezetés közben is kóstolható szekszárdi Kadarka, Kékfrankos és Bikavér. Bővebben »

Dégen található Magyarország egyik legszebb klasszicista kastélya, amelyet hazánk legnagyobb angolparkja ölel körül. A köznemesi Festetics család a 18. század során emelkedett a Dunántúl legnagyobb birtokosai közé. Ebben nagy szerepe volt a keszthelyi kastélyt építtető Festetics Kristófnak – örökségéből vették meg fiai a dégi birtokot, amely végül a kisebbik fiú, Lajos (1732-1797) birtokába került. Innentől válik szét a Festetics család a keszthelyi hercegi- és a dégi grófi ágra, így Festetics Lajost tekintjük a dégi családág alapítójának.

Az 1800-as évek elején fogott bele Festetics Antal a dégi birtok fejlesztésébe, és a kastély építésébe. Jó ízlését, igényességét és persze gazdagságát tükrözi, ahogyan a birtokközponttá tett dégi területet kezelte. Az apjától „örökölt” mérnökre, ... Bővebben »

TARTS VELÜNK!
Vidékjárás, beszélgetés, felfedezés, kaland! Lelkes mesélőkkel! Terepjárókkal!

Túráink legfőképpen Szekszárdot, a szekszárdi dombságot, történelmi borvidéket és a sárközt próbálják megismertetni látogatóinkkal. Erre az kétórástól akár egész napos kirándulás keretén belül kínálunk lehetőséget. Kis betekintést szeretnénk nyújtani a tájegység jelenéből és a múltjából.

Szeretettel várunk családokat, kíváncsi kirándulókat, közös kalandra vágyó baráti társaságokat, munkatársakat, akik a dolgos hétköznapokon kívül tartalmas pillanatokat szeretnének együtt megélni

Felfedezzük a szekszárdi történelmi borvidék egyes dűlőit.

Mi a dombokat a termő területeket az erdős részeket járjuk, azon a vidéken mely terület két végpontja közt közúton majd 60 km-t tudnánk megtenni. Az i ... Bővebben »

Fürdőnk Tolna megye legnagyobb termálfürdője is egyben. Vendégeink életében kiemelt szerepet játszik az a gyógyvíz, mely nálunk található, használható. A termálvíz főleg a mozgásszervi és nőgyógyászati megbetegedések, a sport-, vagy más izomsérülések utókezelése, az idült bőrbetegségek, vagy az érszűkületek egyes formáiban bizonyul hatékonynak. Végtagízületi, gerinc- és csípőízületi porckopásos elváltozásoknál, baleseti és ortopédiai károsultak utókezelésére szintén remekül használható, valamint a degeneratív vagy gyulladásos reumatológiai megbetegedések esetén is.

A Tamási Termálfürdő gyógyvize magas sótartalmú, alkáli-kloridos, hidrogén-karbonátos gyógyvíz. Egy 2-4 hetes fürdőkúra kedvezően segíti a betegek gyógyulását, ahogy erről már sok fürdővendégünk örömmel számolt be. Minda ... Bővebben »

A Dunaföldvárról készült leírásokban és tudományos munkákban Öregtorony vagy Töröktorony néven is ismertetett négyszögletes alaprajzú várépület építéséről írásos dokumentumok nem maradtak fenn. Hogy pontosan mikor építették, nem ismeretes, de valószínű, hogy a XVI. század elején emelték.

A torony később a kibővített dunaföldvári vár magja lett. Ami azonban állítólag nem vár, mert Dunaföldváron a nevével ellentétben nincs vár, hanem egy török torony van, avagy a Csonkatorony. Feltételezések szerint talán régen volt egy földvár, de ma már nem láthatóak a nyomai.

A földvári vár első név szerinti említését az 1543-as hadjárat történetét leíró krónikákból ismerjük. Az erős palánk és a szép torony azonban a leírást követően már negyed századot sem ért meg épségben. 1686 őszén a Buda fel ... Bővebben »