2022 népszerű látnivalói Magyarországon

A Pécs 2010. Európa Kulturális Fővárosa projektnek az egyik legnagyobb beruházása a Zsolnay Kulturális Negyed, amely elkészülése után a város legvonzóbb részévé vált. A 2014-ben hungarikummá nyilvánított városrész 5 hektárnyi területen a már lepusztult Zsolnay Gyár területén épült fel, az egykor használaton kívüli műemlék épületek felújításával. Ezzel változatos művészeti, kulturális, közművelődési és oktatási intézmények nyíltak meg. Összesen 15 védett műemléképület és 88 köztéri Zsolnay-szobor díszíti a festői parkokat, sétányokat.

A Zsolnay Kulturális Negyed funkciókat tekintve négy részre osztható, a Míves negyed, az Alkotó negyed, a Gyermek és Családi negyed és az Egyetemi negyed, melyekben kiállítások, színházi előadások, továbbá kávézók, éttermek és boltok várják ... Bővebben »

Az Esztergomi bazilika, teljes nevén Nagyboldogasszony– és Szent Adalbert-főszékesegyház, egy klasszicista és óegyiptomi stílusban épült bazilika Esztergom városában, az Esztergom-Budapesti főegyházmegye székesegyháza.

Külső méreteit tekintve Magyarország legnagyobb egyházi épülete, az altemplomtól a kupola gömbjéig 100 méter magas, mellyel az ország legmagasabb épülete is egyben. Méreteit tekintve a Európa egyik legnagyobb bazilikája, világviszonylatban pedig a tizennyolcadik helyen áll. A kupola erkélyére a bazilika bejáratától számítva (több szakaszban) összesen közel 400 lépcsőfok vezet fel.

A bazilika látogatása alkalmával annak 4 szintjét járhatjuk be:
Altemplom (-1. szint):
A főszékesegyház altemplomának elrendezése, térsorainak alakítása, az egyiptomi építészetre ... Bővebben »

A debreceni Nagyerdőn található Aquaticum Mediterrán Élményfürdő dús trópusi növényzete és számos élményeleme révén nyarat varázsol az év minden napjára.

A 66 m átmérőjű kupolacsarnokban található vízi paradicsom egész napos kikapcsolódást, szórakozást jelent minden generációnak.

Medencék
Úszó- és hullámmedence
​A 27-28 ˚C-os úszó és hullámmedence fokozatosan mélyül. Bizonyos időszakonként a víz erejét hullámok formájában tapasztalhatjuk meg. Az izgalmas hullámzást kicsik és nagyok is egyaránt élvezik. Két hullámzás között a vízicsoppert is ebben a medencében lehet kipróbálni.

Gyerek és bébi medence
A gyermekmedencében a kicsik kellemes vízben pancsolhatnak. A vízi mászókákon végigmenni, majd a csúszdán a vízbe csobbanni igazán kellemes szórakozást ígér. A sárkány-... Bővebben »

Töltsön egy teljes napot a Skanzenben családjával: sétáljon a jó levegőn, töltődjön fel, gyűjtsön élményeket, kapcsolódjon ki, egyen-igyon finomakat!

A MÚZEUMRÓL:
A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum, a Skanzen, Budapesttől 20 km-re fekszik. A közel 60 hektárnyi természetvédelmi területen (Duna Ipoly Nemzeti Park része) 312 kiállítási épület, 5 km sétaút, ligetes pihenőhelyek, közönségszolgálati létesítmények és csodálatos természeti környezet fogadja a látogatókat. A múzeum nyolc kiállítási egységre ún. tájegységekre oszlik: Észak-magyarországi falu, Felföldi mezőváros, Felső-Tiszavidék, Alföldi mezőváros, Dél-Dunántúl, Bakony, Balaton-felvidék, Nyugat-Dunántúl, Kisalföld.

AKTÍV HELYSZÍNEK:
Az aktív múzeumi helyszíneinken kicsik-nagyok kipróbálhatják a gyöngyfűzést vag ... Bővebben »

A Veszprémi Állatkert Magyarország legnagyobb hagyományokkal rendelkező vidéki állatkertje. Állatkertünk a Balatontól mindössze 15 km-re, csodálatos környezetben várja látogatóit az év minden napján, így hétvégéken és ünnepnapokon is. Az egész napos programot nyújtó állatkerti séta bármely korosztály részére kellemes kikapcsolódást jelent, ahol felfedezhetik az állatok csodálatos világát és találkozhatnak legújabb kedvenceinkkel. A honlapunkon található információk segítségével mindenki könnyedén megtervezheti kirándulását.

Találkozunk az Állatkertben!

Két részből álló Állatkertünk a Fejes-völgyben, illetve az azzal szomszédos Gulya-dombon terül el.
A festői szépségű Fejes-völgyi területen olyan hagyományos állatkerti állatok láthatók, mint az egzotikus élőhelyről származó nagym ... Bővebben »

A Barlangfürdő egy melegforrások fölött emelkedő barlangban kialakított fürdőhely. A 30 °C-os víz és a barlang klímája gyógyhatású, főként ízületi betegségek esetén, de sótartalma alacsonyabb, mint a gyógyvizeké, így korlátlan ideig lehet benne fürdeni. Mivel a fürdő jelentős része zárt és a víz meleg, egész évben látogatható.

Vendégeink több százezer éves, természet alkotta barlangjáratokban fürödhetnek, élvezhetik a vadvíz vízáramának kellemes masszírozását. Hallhatják a csillagterem sejtelmes visszhangját és közben megcsodálhatják az Európában egyedülálló természeti képződmény különleges formáit.

A közel 3,6 hektáros parkosított strandterületen a Barlangfürdő összesen hat, élményelemekben gazdag medencével várja a vendégeket. A fürdő pihenésre alkalmas parkkal rendelkezik, amely ... Bővebben »

A keszthelyi Festetics-kastély a 18. század közepétől 200 éven keresztül Magyarország egyik legjelentősebb grófi, majd hercegi családjának, a Festetics családnak az otthona volt. Ma Helikon Kastély néven muzeális intézményként működik.

A keszthelyi Helikon Kastély öt épületben hat állandó kiállítást mutat be:
- A kastélyban látható az 1974-ben részlegesen, 1976-ban teljes egészében megnyitott Főúri életforma és Helikon Könyvtár című enteriőrkiállítás. A kiállítás eredeti vagy korhűen rekonstruált belső terei a 18–19. századi főúri életformát mutatják be. A kastély legnagyobb értéke Magyarország egyetlen épen maradt főúri magánkönyvtára több mint 80 ezer kötettel.

- A hintókiállítás az egykori kocsiház épületében nyílt meg 2002-ben. Fő anyaga a több mint 5 ... Bővebben »

A Fátyol-vízesés a Szilvásvárad melletti Szalajka-völgy talán leglátványosabb természeti képződménye, amely nemcsak a völgy, hanem hazánk egyik legszebb természeti jelensége, kiemelkedő természetvédelmi értéket képvisel.

A karsztforrásokból eredő patakok vizéből lerakódott mésztufa érdekes lépcsőszerű képződményt hozott létre. A vízesés kialakulása a mészkőnek és a csapadéknak köszönhető, ez a két összetevő hozta létre ugyanis azt a 17 méter hosszú, tizennyolc lépcsőből álló mésztufagátat, amelyen a Fátyol-vízesés lezubog.

Nevének eredete kétséges: egyesek szerint a vízpermet jellegzetes, fehér fátyláról, mások szerint a fehér, csipkéhez hasonlóan mintás mésztufáról kapta a Fátyol-vízesés elnevezést. A szélsőséges vízjárás miatt néha előfordul, hogy elapad.

A Fátyol-vízesés ... Bővebben »

A ma már világszerte ismert Nyíregyházi Állatparkban 500 állatfaj 5000 egyede tekinthető meg földrészenkénti felosztásban. Magyarország egyik leglátogatottabb vidéki turisztikai látványossága 2015-ben, 2018-ban és 2021-ben elnyerte a kategóriájában az Európa Legjobb Állatkertje címet a kategóriájában. A különleges hangulatú 35 hektáros állatbemutató olyan épületekben mutatja be a ritka, veszélyben lévő állatfajokat, mint pl. a Zöld piramis-Ócenárium, mely Innovációs Nagydíjat nyert. A park számtalan ritka állatfajnak ad otthont, hiszen csak tigrisből 4 alfajt mutatnak be.
A Nyíregyházi Állatpark az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének (EAZA: European Association of Zoos and Aquaria) tagjaként részt vesz több mint 100 fajmegmentési, tenyésztési programban; többek között nag ... Bővebben »

A ma látogatható Fellegvár nem az első vár, amely itt épült. Az első vár a Sibrik-dombon, az egykori római tábor alapjaira épült, és a tatárjárás során pusztult el. A visegrádi kettős várrendszert 1250-1260 körül építette IV. Béla király és felesége, Laszkarisz Mária királyné, a királynő hozományából.

A vár a hegycsúcsot övező erődítésfalakból, két toronyból és egy lakópalotából állt. A későbbi korokban a fővárost ide helyező Károly Róbert király bővítette a várat, s itt került sor az 1335-ös híres királytalálkozóra is. A várat Luxemburgi Zsigmond idején tovább korszerűsítették, vélhetően ekkor készült el az úgynevezett “asszonyház” is.

A Fellegvárat az Alsóvárral völgyzárófal kötötte össze, amely egésze a Duna partjáig tartott, majd ott őrtoronyban végződött. A völgyzárófalakon ... Bővebben »

Noszvajon megmaradtak az ősi, hagyományos földalatti építészet formái, a dombházak, barlanglakások. Az elmúlt évszázadok folyamán az itt élő emberek a helyi tufakövek könnyebb faraghatóságát használva alakították ki hagyományos lakótereiket a felszínen hullámzó kőzetekben.
Akkoriban egyre több nincstelen család költözött ki a barlangokba.

1862-ben például 64 család, míg 1930-ban is még 70 család lakott a barlangokban életvitelszerűen. A házak belseje úgy nézett ki, mint egy klasszikus parasztház, meszelt falu berendezett szobák, az udvaron állattartásra alkalmas ólak voltak kialakítva. Az itt élő családok önellátók voltak.

A Farkaskő Noszvaji Barlang Művésztelep Egyesület 1997-ben a földalatti ’építészet’ emlékezetének megőrzésére a táj új életre keltését és egy alkotóműhely l ... Bővebben »

A körülbelül 1,5 kilométer hosszú és 9 méter mély Hámori-tó természetes elődje a Szinva édesvízi mészkőlerakódása által visszaduzzasztott Fel-tó volt! A jelenlegi tó 1813-ban a Garadna-patak ipari vízhasznosítást célzó felduzzasztásával keletkezett, 0,4 millió köbméter kapacitású.

Az 1700-as években épült ómassai kohó az 1810-es években már nem tudott tovább bővülni. Új helyén, Újmassán azonban nem volt megfelelő a vízbőség, ezért az újmassai kohó építésének megkezdésekor vízierőről is gondoskodni kellett. A mai tó létrehozása Fazola Frigyes nevéhez fűződik! Mire 1813-ban az új kohót Újmassán üzembe helyezték, a duzzasztással is elkészültek.

A Hámori-tavon 1932-1944 között cölöpökre épített strandfürdő várta a vendégeket, emellett a Palotaszálló az 1930-as évekbeli pro ... Bővebben »

A vár Szigliget falu mellett, a Balaton egykori szigetét képező vulkanikus hegy kúpján emelkedik.

Immáron 750 éves múltra tekint vissza Magyarország egyik leglátogatottabb és méltán népszerű vára, a Szigligeti vár, a Balaton északi partján. Délen a Balaton partja mossa, északon pedig a tapolcai tőzeges mezőség és hegyek határolják. Bárhonnan közeledünk Szigliget felé, a régi vár mindenhonnan szemünk elé tárul. A szigligeti vár egyike azon kevés várainknak, amely a török időkben sohasem hordozta tornyain az oszmán felségjelvényeket. Derék katonái megőrizték függetlenségét 150 éven keresztül. Csak a Habsburg-gyűlölet pusztította el, felrobbantván falait.

Egy kirándulás, egy kiadós séta a gyönyörű panorámáért, egy könnyed nyáresti koncert… és még ezernyi élmény. Jöjjenek és járják körb ... Bővebben »

Kiállítóhely
A RepTár, Szolnok város repülőmúzeuma, egyedülálló repüléstörténeti kiállítóhely Kelet-Európában. A múzeum több mint 4 500 m2 fedett kiállítóterével, és mintegy 60 000 m2 alapterületével már mérete okán is figyelemre tarthat számot. A múzeum több, mint egy nagy repülőgép emlékpark. Az itt található nyugdíjazott és restaurált gépek mellett ugyanis megannyi interaktív eszköz kínál különleges élményt a látogatóknak. A RepTár nem csak kiállítóhely, de élményeket és szórakozást kínáló tematikus park is, amely a repülés szerelmesei mellett remek kikapcsolódást kínál családoknak, baráti társaságoknak.

A RepTárban elhelyezett gyűjteményt a Hadtörténeti Intézet és Múzeum szakembereinek segítségével állították össze. A kiállított tárgyak között muzeális értékű hadirepülőgépek, hel ... Bővebben »

A tiszaörvényi Szabics Kikötőből, a belépőjegy megváltása után, egy rövid csónakázással érhető el. A Sétaút egész évben látogatható.

A 2000 m hosszú tanösvény a tiszavirág (kérész) életét, fejlődési fázisait és a Tisza-tó élővilágát mutatja be. Madármegfigyelő tornyai és a séta végcélját is jelentő belső tó, a Göbe halászladikjai is igen népszerűek.

A sétaút pihenőiben bemutatjuk azt a már majdnem elfelejtett, de példaértékű “természet és emberi tevékenység” kapcsolatot, amit a teknővájás, a kosár és gyékényfonás valamint az eredeti tiszai halászmesterség és a kubikos élet jelentett.
A négy ősi mesterségben éppen az a közös amit az ártéri sétány élő környezete kovácsolt össze, mely nem más mint maga a tevékenység tárgya, ami itt él, itt terem.

A teknővájást a “nyersanyag” lelőhe ... Bővebben »

Eger vára a 16. században, a török megszállás miatt három részre szakadt Magyar Királyság végvárrendszerének, „Európa védőpajzsának” fontos erőssége volt. Ezer éves történetének leghíresebb eseménye az 1552-es ostrom, amikor a Dobó István által vezetett kétezer fős védősereg közel harmincszoros török túlerővel szemben megvédte a várat.

Elsőként a korabeli krónikás, Tinódi Lantos Sebestyén örökítette meg históriás énekében a győzelmet, amely további irodalmi és képzőművészeti alkotások közvetítésével vált a nemzeti emlékezet részévé. Eger védőinek a magyar hőskultuszban betöltött szerepét Gárdonyi Géza Egri csillagok című nagyhatású regénye, illetve az ebből készült film erősítette tovább.

Közös történelmi örökségünk a Vármúzeum. A Dobó István Vármúzeum, mint történelmi emlékhely ... Bővebben »